Juan Carlos korrupciós szerepét vizsgálja a spanyol hatóság, 300 milliméter csapadékot hoz a Mississippi vidékére a Cristobal, újabb elfogatóparancsok Törökországban - a világ hírei a koronavírusjárványon kívül.
HIRDETÉSJuan Carlos korrupciós szerepét vizsgálja a spanyol hatóság, 300 milliméter csapadékot hoz a Mississippi vidékére a Cristobal, újabb elfogatóparancsok Törökországban - a világ hírei a koronavírusjárványon kívül.
A volt spanyol király, Juan Carlos szaúdi ügyével foglalkozik a spanyol legfelsőbb bíróság. A volt uralkodó ellen akkor indult nyomozás, amikor a Szaúd-Arábiában épülő nagysebességű vasút szerződéseit vizsgálták szúrópróba szerűen.
Jelenleg azt mérlegeli a főügyész, hogy az eljárás körébe vonható-e Juan Carlos, hiszen a volt király mentelmi jogot élvezett 2014 júniusáig, amikor fia javára lemondott a trónról.
Szaúd-Arábia 2011-ben kötött szerződést egy spanyol cégcsoporttal a Medina és Mekka közötti gyorsvasút építésének második szakaszára. A spanyol hatóságok most a beruházás körüli korrupciógyanús körülményeket vizsgálják, beleértve a volt uralkodó esetleges szerepét. A királyi ház egyelőre nem tett hivatalos nyilatkozatot.
300 milliméter esőt zúdít a Cristobal
Az Egyesült Államok déli tagállamában, Louisianában ért partot a Cristobal trópusi vihar vasárnap este. New Orleans tengerparti vidékein már szombaton kötelező evakuálást rendeltek el, mert bizonytalan, hogy a gátrendszer mekkora viharnak tud ellenállni.
A Cristobal óránként 80-90 kilométeres széllökésekkel, özönvízszerű esőzéssel mintegy 300 kilométer hosszú sávban pusztít Alabama, Mississippi és Louisiana partjainál. Alabamában egy szigethez vezető hidat teljesen le kellett zárni, a Dauphin-szigetről az időjárástól függően kimentik az ott tartózkodókat.
A meteorológusok előrejelzései szerint a vihar nemcsak Louisianában, hanem a szomszédos Mississippi államban is okozhat komoly károkat. Várhatóan megárad a Mississippi és a térség többi folyója is, mivel egyes vidékeken akár 300 milliméternyi csapadék is hullhat.
A viharzóna kedden Arkansas és Missouri államok felé fordul és egészen az északi Nagy Tavak vidékéig pusztíthat a prognózis alapján.
Az olajlétesítmények felé tart Tripoli hadereje
Líbiában újabb területeket foglalt el hétfőn az ENSZ által elismert, Tripoliban működő egységkormányhadereje a Halífa Haftar tábornok vezette kelet-líbiai erőktől.
A tripoli kormány milíciái péntekre ellenőrzésük alá vonták az ország teljes nyugati részét, kiűzték ottani utolsó erősségükből, Tarhúna városból is a Haftar vezette csapatokat. Az egységkormány erői már Szirt várost vették célba, amit ha elfoglalnak, könnyebben tudnak kelet felé haladni, és átvenni az ellenőrzést a kulcsfontosságú olajipari létesítmények felett.
Líbia rendelkezik Afrika legnagyobb kőolajkincsével, de az ország Moammer Kadhafi halálával káoszba süllyedt. Az állam szétesett, területének jelentős részét hadurak ellenőrzik. Közülük a legerősebb, Haftar tábornok irányítja a keleti régiót.
Tavaly áprilisban Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország támogatásával Haftar erői megpróbálták elfoglalni Tripolit, és saját uralma alatt egyesíteni az országot.
Újabb letartóztatási hullám Törökországban
Rendőrök ellen is elfogatóparancsot adtak ki Törökországban a 2016-os puccskísérlettel összefüggésben, lassan négy éve tart a megtorlás. A török állami hírügynökség, az Anadolu jelentése szerint 149 embert keresnek a hatóságok, köztük számos jelenlegi és volt rendőrt, akiket azzal gyanúsítnak, hogy kapcsolatban álltaka a nemzetközi gülenista hálózattal, és közreműködtek a hatalom elvételének kísérletében.
A balikesiri főügyészség 74, időközben menesztett rendőr után indíttatott keresést, a bursai nyomozás keretében 42 embert, beleértve hat aktív szolgálatos katonát, valamint hét korábbi kadétot keresnek, míg a gaziantepi eljárás 33 embert érint, köztük 24 jelenlegi rendőrt.
Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmát vádolja a négy évvel ezelőtti, meghiúsult hatalomátvételi kísérletért.
A hivatalos álláspont szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a biztonsági erők soraiba is. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
A török hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat. A török kormányt számos nemzetközi bírálat érte.