Nem biztos, hogy új rivalizáláshoz vezet, hogy az amerikaiaknak újra van embert szállítani képes űrhajójuk.
HIRDETÉSNehéz helyzetbe hozza az orosz űrügynökséget, a Roszkozmoszt, ha az Egyesült Államok kilenc év után saját űrjárművön küld asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra. 2011, az Űrsikló-program vége óta csak Szojuzok tudtak embert vinni az ISS-re, amiért az oroszok alkalmanként nyolcvan-kilencvenmillió dolárt kértek a NASA-tól
A NASA 2017 és 2019 között nagyjából egymilliárd dollárt fizetett ki ezért a Roszkozmosznak. Tehette, hiszen a NASA költségvetése több mint 22 milliárd, míg a Roszkoszmozé átszámítva 1,7 milliárd dollár.
- Elon Musk és az Egyesült Államok űripara a jelen formájában nagyon zavaró Oroszország számára - mondja az orosz repülési szakértő, Vadim Lukasevics. - Ha nem lennének, nyugodtan mondhatnánk, hogy mi vagyunk az űrutazás hazája. Csakhogy most nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok messze előttünk jár.
Áprilisban a Roszkozmosz vezetője már bejelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy csökkentik az áraikat, ugyanakkor elítélte az amerikai vállalatok agresszív árazását.
- Hogy javítsuk a pozícióinkat a világpiacon, azon dolgozunk, hogy több mint harminc százalékkal csökkentsük a kilövési szolgáltatásaink árát - ondta Rogozin. - Az általunk megszabott új árazás lényegében a Roszkozmosz válasza arra, hogy egyes, amerikai költségvetésből finanszírozott cégek lenyomták az árakat.
A NASA vezetője abban reménykedik, hogy a jövőben az Egyesült Államok és Oroszország felváltva szállíthat asztronautákat az ISS-re.
- Ha továbbra is fenntartjuk azt, hogy a Nemzetközi Űrállomáson vegyesen van orosz és amerikai legénység, akkor nekünk hajlandónak kell lennünk arra, hogy kereskedelmi űrhajón orosz kozmonautákat szállítsunk, nekik pedig arra, hogy amerikai űrhajósokat vigyenek fel a Szojuzok - mondta Jim Bridenstine.
A Roszkozmoszt ezen túl is számos csapás sújtja: költségvetése öt év alatt a harmadára csökkent, fontos piaci ügyfeleit veszítette el, szolgáltatásainak egy része elavult. Ugyanakkor a mostani felállás nem jelent mindeképpen újraéledő rivalizálást az amerikai és az orosz űrprogram között: hasonló helyzetben hozta létre a két ország a Nemzetközi Űrállomást, és a Roszkozmosz szívesen lenne partner az Artemis-programban, amelynek a célja újra embert küldeni a Holdra.