Pekingben a nemzetbiztonságra hivatkoznak, Hongkongban a demokráciát féltik.
Nem jelölt ki gazdasági növekedési célt Kína az idei évre. Li Ko-csiang miniszterelnök ezt a világjárvány nyomán a gazdaságban és kereskedelemben kialakult bizonytalansággal indokolta.
A parlament pénteken megezdődött ülésszakán hangsúlyozta, hogy a pandémia még nem ért véget, és Kína számára hatalmas feladat a fejlődés előmozdítása.
"Stratégiai választ tudtunk adni a COVID-19-re a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának erős vezetésével, Hszi Csin-ping elnök elvtárssal az élen, illetve egész nemzetünk kemény munkájával és áldozatvállalásával” – mondta Li Ko-csiang kormányfő.
A járvány miatt becslések szerint több tízmillió ember veszítette el a munkáját Kínában, a hivatalos munkanélküliségi ráta februárban 6,2 százalékos történelmi csúcsra emelkedett.
Hongkongban demokráciapárti aktivisták tüntettek az ellen, hogy a kínai parlament Hongkongot érintő nemzetbiztonsági törvénytervezetet vitat meg. A kínai kormányfő azt mondta, hogy szilárd jogrendszert és bűnüldözési mechanizmusokat hoznak létre Hongkongban, a tüntetők szerint azonban ez a demokrácia és az autonómia végét jelentené a városállamban.
Hongkongi demokráciapárt törvényhozók közleményben ítélték el a város alaptörvényének durva megsértését.
A hétmillió lakosú Hongkong - amely korábban brit koronagyarmat volt - 1997-ben került vissza Kínához, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján ötven éven át széles körű autonómiát élvez. A helyiek szerint ezek a jogkörök kerültek veszélybe, mert Peking igyekszik egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonni a várost.