Csóka-Szűcs János egyelőre a számítógépét és a telefonját sem kapta vissza. Szerinte olyan embernek lehetett az útjában, akinek a helyi hatalmi érdekeit sértette.
HIRDETÉSNem zárult le a büntetőeljárás a Gyulán rémhírterjesztésért őrizetbe vett, mozgássérült aktivista ellen, aki lefoglalt eszközeit sem kapta vissza. Szerinte a gondolataikat nyilvánosan vállalókat úgy akarják megbüntetni, hogy ezzel másokat is elriasszanak a szabad véleménynyilvánítástól.
A rendőrség szerda esti közleménye szerint eddig 87 ember ellen indított eljárást a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztés miatt, melyre a gyakran csak felhatalmazási törvényként emlegetett, március végén elfogadott jogszabály ad lehetőséget. Ezekből az esetekből az elmúlt napokban kettő is nagy nyilvánosságot kapott.
Kedden egy 64 éves férfit állítottak elő Szerencs közelében, szerdán pedig Gyulán a Kossuth Kör helyi vezetőjét, Csóka-Szűcs Jánost rabosították rémhírterjesztés gyanújával.
"Aludtunk, 6 óra után pár perccel csengetésre ébredtünk. A feleségem gyorsabban fel tud kelni, én mozgássérült vagyok. Kinézett az ablakon, és azt mondta, hogy nagyon sok rendőr áll kint" – idézte fel a történteket a férfi.
A Momentum Mozgalom pártoló tagjaként is tevékenykedő Csóka-Szűcsöt néhány óra után hazaengedték, de ügyvédet fogadott, mert az eljárása folytatódik. A számítógépét és a telefonját sem kapta még vissza, és nem is mondták meg neki, hogy mikor fogja: lehet, hogy napok, de az is lehet, hogy hónapok múlva.
Politikai érdek állhat a feljelentés mögött?
"A helyi Fidesz-közeli sajtó mindent megtett, hogy az ellenzéket lejárassa minden tény nélkül, de arra, hogy ebbe a rendőrség is bekapcsolódik, soha nem gondoltam" – nyilatkozta Csóka-Szűcs János az Euronews szerkesztőségének.
Vele nem ismertették, hogy honnan, vagy miért kezdeményezték az eljárást. Szerinte olyan embernek lehetett az útjában, akinek a helyi hatalmi érdekeit sértette, és aki azt gondolja, hogy egy ilyenfajta lejáratással talán meg tudja őrizni a pozícióját. Csóka-Szűcs János reméli, kiderül, ki volt az, aki a feljelentést megtette.
A férfinek semmilyen információja sincs arról, hogy pontosan hogyan fog folytatódni az ügy. Megbízott egy ügyvédet, aki megpróbál ennek utánajárni.
"Az én véleményem az, hogy maga az eljárás van büntetésnek szánva. Kijött egy szakasz rendőr, holott 2-3 is elég lett volna. A helyi Fidesz- és Fidesz-közeli média lehozta, hogy ezt a 'gazembert' a rendőrség viszi. Milyen ember lehet az ilyen? Én azt gondolom, hogy ez folytatódni fog, mert nem az a cél, hogy ezt mielőbb lezárják, hanem hogy minél tovább lehessen híresztelni" – véli a gyulai lakos.
"Nekem az az érzésem, hogy azok az emberek, akik el merik mondani a véleményüket, azokat úgy meg kell büntetni, hogy elriasszák a többieket is ettől. Ez nem az első eset ebben a városban. Lassan normálissá válik, bár remélem, sose lesz az. Ebből először is nem kellett volna ügyet csinálni, vagy ha igen, akkor lehetett volna kulturáltan is elintézni két rendőrrel. Egyfajta politikai félelemkeltés folyik" – tette hozzá a férfi, aki úgy gondolja, hogy nem csak Gyulán használják a rémhírterjesztés vádját politikai célokra:
Nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják
Szavai szerint a rendőrök a szokásos kérdéseket tették fel, lapról olvasták őket – mert alá kellett húzniuk vagy be kellett ikszelniük a megadott választ. Utána egy nyomozóhoz kísérték fel, aki ismertette a jogait. A személyes adatok felvételekor egyetlen probléma volt: a nyomozó nem akarta elfogadni, hogy a gyanúsított anyanyelve nem magyar.
"Azt mondta a nyomozó, hogy aki Magyarországon született, annak magyar anyanyelvűnek kell lennie" – mondta Csóka-Szűcs János, és hozzátette: "Én próbáltam mondani, hogy ez másutt sincs így. Romániában is születnek magyar anyanyelvűek. Egy nemzetiségi helyen születettnek is lehet más az anyanyelve. Akkor azt mondta: ezt hagyjuk, és továbblépett."
A férfi, aki egyébként április 20-án tüntetést szervezett a kórházi ágyak felszabadítása ellen Gyulán, mindössze annyit tudott meg a rendőröktől, hogy a helyi kórház kiürítéséről tett megjegyzése miatt állították elő. Pontosan azonban nem ismeri, hogy mivel vádolják:
"Nyilván nem kértem tolmácsot, de a valóság az, hogy az én anyanyelvem nem magyar, hanem román. Utána ismertette, hogy vádolnak valamivel, de nem mutatta meg a konkrét, teljes posztot. Elmondta, mi az, amit ők rémhírterjesztésnek gondolnak. Mondtam, hogy én ezt nem ismerem el, és szeretnék ügyvéddel tanácskozni, és ügyvéd jelenlétében erre választ adni. Jegyzőkönyvezte, valamint azt is, hogy ezt egyszerű politikai megfélemlítésnek tartom. Utána még azt kérdezte, milyen politikai szervezetnek vagyok a tagja. Ezt ugyan nem értettem, de ilyen eljárás során együtt kell működni a rendőrökkel és a nyomozókkal. De nem értettem, hogy egy Facebook-megosztásnak van-e valamilyen köze ahhoz, hogy egy civil szervezetnek vagy politikai pártnak vagyok-e a tagja. Ezek után elvittek, elkészítették a szokásos fényképet sorszámmal és sorszám nélkül, állva, ülve, mindenféle módon."
Az eljárás a rabosítással együtt hajnali 6-tól majdnem 10 óráig tartott.
A rendszerváltás előtt is előállították egyszer
Csóka-Szűcs János felidézte, hogy 1987-ben egy állampárton kívüli rendezvényen, március 15-én egy Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen becitálták a rendőrségre a részvevőket. Kioktatták őket, Csóka-Szűcs szavaival élve: nem olyan úri módon, mint most. Két évvel később, március 15-én a kioktató rendőr ugyanúgy koszorúzott, mint ők, miközben előtte azt mondta, ezt csak nacionalisták csinálják.
Csóka-Szűcs János azt hitte, hogy ezzel lezárult a rendszerváltás, de az eszébe se jutott, hogy valakit három évtizeddel később a rendőrség a véleményéért fog hajnalban keresni.
Máshol is van hasonló törvény
Dr. Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó docense szerint más országokban is léteznek a magyarhoz hasonló jogi eszközök a koronavírussal kapcsolatos álhírek visszaszorítására. Spanyolországban például több eljárás is indult olyan videók készítői ellen, akik azt állították, hogy sokkal több a halott vagy a fertőzött a hivatalosan közöltnél. A magyar törvény szövege viszont nem szerencsés Hoffmann szerint:
HIRDETÉS„A törvény megfogalmazása potenciálisan lehetőséget adna tényleg jelentős visszaélésekre. És van egy olyan indirekt hatása is, hogy nagyon sokan esetleg nem mernek megtenni bizonyos állításokat, mert attól félnek, akár megalapozottan, akár megalapozatlanul, hogy büntetőeljárás indul velük szemben. És ez az úgynevezett chilling effect, tehát az a hatás, hogy az emberek nem mernek kijelentéseket tenni, potenciálisan jobban korlátozhatja a szólásszabadságot, mint az, hogy ténylegesen megindulnak-e büntetőeljárások."
Gulyás: a jogállam erejét mutatják a történtek
A keddi, szerencsi esetben az ügyészség már megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy szerinte ez a jogállam erejét mutatja:
„Egy jogállamban ilyen előfordul. Egy jogállamban hogyha bármely hatóság hibázik, főleg, hogyha ez - akár csak néhány órára is - a személyes szabadság korlátozásával járt, akkor kártérítési felelősség áll fenn" - fogalmazott a miniszter. Elmondása szerint a kormány azt kérte a hatóságoktól, hogy csak a legindokoltabb esetben intézkedjenek a rémhírterjesztés miatt, és ez eddig az esetek nagy részében így is történt (jelenleg 38 eljárás van folyamatban, 6 ügy már ügyészi szakaszban tart, a nyomozások során összesen 16 gyanúsítottat hallgattak ki).
A Párbeszéd szerint azonban ez nem elég, törvénymódosító javaslatot nyújtott be a rémhírterjesztésről szóló törvény visszavonására.
Keményen reagált Majtényi László intézete
"Ahol nincs szólásszabadság, ott semmilyen szabadság nincs, ott csak Tartsd a Pofád! és csak Kuss! Van" – áll a gyulai eset kapcsán a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Rendőrállam helyett jogállamot! elnevezésű, a Facebookon közzétett állásfoglalásában.
HIRDETÉSA konkrét eset kapcsán azt írták:
„... Gyulán megint bevittek a rendőrök egy magyar polgárt. A sajtóhírek szerint a Gyulai Rendőrkapitányság öt rendőre két autóval jelent meg május 13-án hajnalban a kormánykritikus helyi Kossuth Kör elnökének házánál. A hajnali hívatlan vendégek közölték vele és feleségével, hogy rémhírterjesztés bűncselekményének gyanúja miatt állítják elő: »Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.«
_Az ellenzéki aktivista, aki résztvevője volt a kórházi ágycsökkentés elleni helyi autós-dudálós akciónak, azzal gyűjtött fejére parazsat, keverte magát gyanúba, hogy a Facebookon közzétett egyetlen mondatot: "Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.”
_
A mondat – nem mintha a gyanúsításnak oka lehetne, ha esetleg tévedett volna – ismereteink szerint meg is felel a valóságnak (valójában, úgy tudjuk, a gyulai kórházban nem 1170, hanem 1172 ágyat ürítettek ki). Az már soha nem orvosolható sérelem, hogy nála törvényes alap nélkül házkutatást tartottak és a számítógépét, telefonját és pendrive-ját, rajta magántitkai tömegével lefoglalták, mert mostantól soha nem tudhatja, hogy mikor kotorják elő ezt a kartotékot!
A kihallgatás során a jelentős részben román ajkú Gyulán a rendőrtiszt kétségbe merte vonni a 21. évszázadban – ezt Kádár rendőre se merte volna megtenni – hogy a Magyarországon született magyar állampolgárnak román lehet az anyanyelve (!), továbbá, amint elmondta, arra is válaszolnia kellett, hogy milyen pártnak, illetve szervezetnek tagja. Ezek önmagukban is további súlyos alapjogokat sértő, szankcionálandó hatósági jogsértések.
HIRDETÉSKérdezhetnénk, mi az értelme mindennek, hiszen az Európa Tanács és az Európai Unió tagállamában ilyen képtelen vádaskodások nem juthatnak el még vádemelésig sem, de büntető ítéletig biztosan nem.
A választ Örkény István adja meg a Rajk perről írt Forgatókönyv című drámájában, ahol a vádlott kérdi, hogy: Mégis mi értelme van ennek az egész őrületnek? A válasz a darabban úgy hangzik, az, »… hogy akik még nem félnek, félni kezdjenek, és akik már félnek, még jobban féljenek«.”