1950. május 7-én, pontosan 70 éve nyílt meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőtere
HIRDETÉSTalicskával, ásóval, lapáttal kezdődött a Ferihegyi repülőtér építése, a fortepan.hu-ra feltöltött 1944-es fénykép tanúsága szerint, szemmel láthatóan egy szántóföldön. Hat évvel később, 1950. május 7-én, pontosan 70 éve nyílt meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőtere, ami azóta 240 millió utast szolgált ki.
A közelmúltban Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérré átnevezett ferihegyi légikikötőben csütörtökön az évforduló alkalmából több mint 30 különböző járművel álltak úgy be egy 3500 négyzetméter területen, hogy kirajzolódjon a BUD 70 felirat a tűzoltóautók, retró buszok, földi kiszolgáló gépek együttes látványából.
Az évfordulón emlékezetes pillanatokat idézünk vissza, hét évtized, hét kép
A Ferihegyi Közforgalmi Repülőtér építése bár a II. világháború alatt kezdődött munkaszolgálatosok részévételével, a beruházás polgári céllal indult és valósult meg.
A fotón nem véletlenül látunk mezőgazdasági területet, hiszen a Mayerffy-dinasztia bérgazdasága működött itt, magas színvonalú tehenészettel.
A Ferihegy elnevezésben érdekesség, hogy kicsinyítő alakban őrzi Mayerffy Xavér Ferenc nevét, aki Grassalkovich (III.) Antaltól vette bérbe a birtokot, mert a gróf eladósodott.
Az átadás napján a pártállami VIP-vendégek vörös szőnyegen vonultak székeikhez, a kifutópálya széléről katonazenekar játszott, a vezető funkcionáriusokat a megjelentekkel szemben a betonra tett vörös drapériás asztalhoz ültették, az épületről teljes magasságban omlott alá a dekoráció, a szocializmus építésének szimbólumai.
A Ferihegyi repülőtér várócsarnokát letisztult vonalvezetéssel, világszínvonalú dizájnnal alakították ki, a fogadóépületet az ötvenes évek második felére fejezték csak be teljesen. A tervezőt, a Kossuth-díjas építészt, Dávid Károlyt halála után Ybl-díjjal is kitüntették.
Egy-egy politikus, különösen egy világhatalom vezetőjének érkezése mindig látványos külsőségek között, ünneplő tömeg jelenlétével történt. Nem volt ez másként Nyikita Hruscsov érkezésekor sem 1958-ban. A szovjet vezető Sztálin halála után lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára.
A kor szokásának megfelelően a repülőtéren várakozók már a gép leszállása előtt integettek és kalapjukat lengették. Kínos lett volna a fogadó félnek, ha az érkező baráti vendég a magasból kinézve nem látja az egybegyűltek lelkesedését.
1960-ra Ferihegy Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett. Elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. A fejlődés ezután megtorpant.
Elengedhetetlenné vált egy átfogó fejlesztési koncepció a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is.
A művészvilág vendégeinek érkezése rendszerint örömteli pillanatokat hozott a repülőtér hétköznapjaiba. A vasfüggöny mögé zárt magyarok a szabadság levegőjét érezték egy-egy világsztár megjelenésekor, a velük készült repülőtéri villáminterjúk szavai felfrissülést hoztak az áporodott elzárkózásba.
Yehudi Menuhin imádta Budapestet. A világhírű hegedűművész többször koncertezett nálunk, szerette a magyar közönséget és a Zeneakadémia épületét, a fővárost is gyönyörűnek tartotta.
1977-ben a Légiközlekedés című szaklap újságírója Ráduly Margit és tolmácsa, Tóth Vali fogadták az élő legendának számító Menuhint. Nem kellett messzire menniük a cikk megírásához, a Légiközlekedés szerkesztősége a repülőtéri terminálépület első emeletén működött.
A nyolcvanas évek egy új korszak beköszöntét jelezték a Ferihegyi Repülőtéren is. A kettes terminál elkészültével az analóg idők után a digitális érába való áttérés hangulatát érezhették a várakozó utasok, nem túlzás kijelenteni, hogy menőnek számított az új utascsarnok.
A Concorde első leszállása is emlékezetes volt, bár némiképp kiábrándító, hogy sem a British Airways, sem az Air France szuperszonikus gépei nem voltak sűrű vendégei a magyar főváros légikikötőjének. Pont ezért számított nagy alkalomnak, ha valaki elcsíphette a Concorde látványát Ferihegyen.
Eddig a hőskor. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás után valóban a világ kapujává vált a budapesti nemzetközi repülőtér, azóta már nem csak a szocialista tömb baráti országaiba lehet utazni. Az Y- és Z-generáció már nem is érti, miért dobbant meg már a gyorsforgalmi úton a repülőtérre tartók szíve, még akkor is, ha csak várt valakit, és nem ő utazott. A mai világútlevél már nem hat országba érvényes, hanem valóban világútlevél. A most 70 éves Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren már csak a választható desztinációk szabnak korlátot.