Az álhíreket szinte mindenki terjeszti, állapította meg az Euronews és a Political Capital közös kutatása: a kattintásvadász oldalaktól kezdve, a hírességeken és a populista politikusokon át a közösségi médiáig.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány alatt gyorsan terjedő álhírek veszélyének egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt hetekben több helyen adótornyokat gyújtottak fel Nagy-Britanniában és Kanadában is. A rongálásokat az a pletyka indította el, hogy az 5G technológia segíti a fertőzések terjedését. De van, aki szerint Bill Gates áll a vírus mögött, vagy a majd elkészülő oltással az emberek feletti irányítást fogja átvenni egy titkos háttérhatalom. Ezek az álhírek azért lehetnek népszerűek, mert sokszor nehéz elfogadni a hivatalos magyarázatot.
— Az hogy Vuhan tartományban valaki valamilyen állatot félig főzött meg, és ez terjeszti el a vírust, ezzel nagyon megbirkózni ezzel a tudattal. Még az is kellemesebb, ha azt gondoljuk, hogy valamilyen szuper háttérhatalom állt a dolog mögött, mert mégiscsak akkor azt hisszük, hogy értjük valamilyen szinten az okát – mondta Krekó Péter elemző, futures fellow @Institut für die Wissenschaften vom Menschen.
Az álhíreket szinte mindenki terjeszti, állapította meg az Euronews és a Political Capital közös kutatása: a kattintásvadász oldalaktól kezdve, a hírességeken és a populista politikusokon át a közösségi médiáig. Kína és Oroszország komoly erőforrásokat mozgat, hogy saját érdekei mentén terjessze a sokszor egymásnak ellentmondó álhíreket. Míg Nyugat-Európában ezek főleg orosz propaganda csatornákból, vagy szélsőséges weblapokról, fórumokról terjednek, Magyarországon más a helyzet.
— Az orosz-kínai narratívák azok itt nem a szélekről támadják meg a hírfogyasztókat, hanem a mainstream médiából és a kormányközeli médiából, tehát Magyarországon beszélhetünk arról, hogy van egy állam által finanszírozott dezinformációs gépezet - mondta Krekó Péter elemző, futures fellow @Institut für die Wissenschaften vom Menschen.
Mivel Moszkva a nemzetállamokkal szemben tudja hatékonyabban érvényesíteni politikai és gazdasági érdekeit, ezért a koronavírus-járvány idején terjesztett hamis hírekkel is az a célja, hogy a nemzetközi intézmények, az Európai Unió, de akár az ENSZ és a NATO egységét gyengítse. Az álhírek elleni védekezést éppen ezért az Európai Unió is komolyan veszi, a szigorúbb szabályozás mellett saját tájékoztató anyagokkal is segítik a hiteles információ terjesztését.