Évtizedekig tarthat, amire ledolgozzuk a járvány okozta gazdasági válságot, ezért a gazdaságnak minél hamarabb újra kell indulnia a Brüsszelben élő közgazdász szerint.
HIRDETÉSVezető magyar közgazdászok elégtelennek tartják a kormány válságkezelési csomagját. Az aláírók, köztük az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, és az Orbán Viktor által korábban még miniszterelnöknek is ajánlott egykori jegybankelnök Nyílt levélben fogalmazták meg észrevételeiket. Az aláírók: Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András.
A magyar kormány következetesen hangoztatta az elmúlt napokban, hogy az ország önerőből kell megbirkózzon a koronavírus-járvány teremtette gazdasági kihívásokkal. Miközben az európai országok többsége engedte az adósságot elszabadulni messze a korábbi határértékek fölé, a magyar kormány szerint most sem szabad eladósodni. Orbán Viktor többször is leszögezte, nem enged abból, hogy segélyezés helyett továbbra is a munkaalapú gazdaság az alapelv, a költségvetési hiányt pedig 3 százalék alatt kell tartani. Melyik hozzáállás lehet sikeres, mi indokolja a szinte egyedülálló magyar szigort?
Az Euronews Darvas Zsolt közgazdászt, a brüsszeli Bruegel Intézet (Brussels European and Global Economic Laboraty) szakértőjét kérdezte.
Tartható-e a 2,7 százalékos költségvetési hiány a jelen helyzetben?
Ez teljesen irreális. Nem tudok olyan forgatókönyvet elképzelni, hogy a magyar GDP tíz százaléknál kisebb mértékben zsugorodjon. Hónapokra leáll számos tevékenység, sok vállalat csődbe megy, sok ember elveszíti a munkáját. Ha a legjobb feltételezés valósul meg, hogy már néhány hónap elteltével sikerül visszaszorítani a vírus terjedését annyira, hogy fel lehessen oldani a korlátozásokat, akkor sem fog egyik napról a másikra visszaállni az élet a régi kerékvágásba. Ezt több ágazat tartósan szenvedi meg, így az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint a gépjárműipar is. Azok az országok is vergődni fognak, így Németország, ahová Magyarország eddig exportált. Mindezek miatt a tíz százalékos GDP-csökkenés a minimum, és szerencsésnek érezhetjük magunkat, ha nem lesz még nagyobb a visszaesés.
Mi lehet az oka, hogy a magyar kormány ragaszkodik a hiány alacsonyan tartásához?
Valószínűleg szeretnék elkerülni, hogy Magyarország idővel túlzott deficiteljárás alá kerüljön, vagy akár egy pénzügyi mentőcsomagra legyen rászorulva, és így kénytelen legyen alávetni magát az európai intézmények gazdaságpolitikai elvárásainak, ezzel csökkentve a magyar kormány mozgási szabadságát. Ezt leszámítva nem tudom elképzelni, hogy mi más indok lehet az elhatározás mögött. Az Európai Bizottság is bejelentette, hogy átmenetileg mentességet kapnak a tagállamok a szigorú költségvetési szabályok betartása alól, vagyis a hiány meghaladhatja a három százalékot.
Mi a stratégiája azoknak az országoknak, amik kihasználják ezt a lehetőséget, és nagyobb költségvetési hiányt képezve költenek a járvány hatásainak enyhítésére?
A legfőbb prioritás most az, hogy azon cégeket, vállalkozásokat, amik eddig jól működtek, termelékenyek voltak, jó kilátásokkal, de az ideiglenes leállás miatt hónapokon át elesnek a bevételeiktől, érdemes életben tartani. Az általuk alkalmazott munkaerőt foglalkoztatásban kell tartani, még akkor is, ha nincsen tennivalójuk, az állam több országban kipótolja a munkabérüket. A vállalatok likviditási segélyeket, kedvező hiteleket és garanciákat kapnak az államtól, így a gazdaság szereplői működőképesek maradnak addig, amire újra indulhat a tevékenységük.
A legsérülékenyebbek a kis- és közepes méretű cégek, miközben ezek a vállalkozások adják az európai munkahelyek kétharmadát.
Ezért kell ezeket a cégeket életben tartani, mert ha csődbe mennek, akkor sokkal lassabb és nehezebb lesz a gazdaság és a termelés újraindítása. Úgy látom, hogy az európai országok nagy részében valóban erre helyezik a fő hangsúlyt: vállalatokat életben-, az embereket állásban tartani.
Ez a stratégia arra a feltételezésre épül, hogy gyorsan lezajlik a válság, és a leállás utáni újraindulás miatt nem lesz olyan hosszú, mint az előző gazdasági válság volt? Tehát ha most lazítanak is a költségvetésen az egyes országok, akkor a kieső pénz hamarabb térül meg például adóbefizetések formájában?
Nagyon kicsi az esély arra, hogy rövid legyen a krízis, mert még ha hamar újra is indul a termelés, számos ágazatot tartósan érint majd a visszaesés. Idén nyáron és ősszel szinte biztosra mondhatjuk, hogy senki nem fog Milánóba vagy a fertőzéstől sújtott országokba utazni, így az idegenforgalom leghamarabb jövőre hoz jelentős bevételt. Olvastam olyan gazdasági elemzést, ami évszázadokon keresztül vizsgálta a járványok hatását a gazdaságra. Általános következtetés, hogy egy-egy világjárvány után éveken át alacsonyabb a gazdasági teljesítmény. Emiatt a most megugró költségvetési hiányok ledolgozása sok évet vesz majd igénybe.
Euró százmilliárdokban mérhető EU-s támogatási formákról döntöttek, de megmenthető-e minden cég?
Még akkor is, ha a kormányok segítik a vállalatokat, a legjobb szándék ellenére is sok cég csődbe fog menni. Amíg a beszállítók, hitelezők megkapják a pénzüket, olyan sok idő eltelik, ami az összeomlást jelenti számos cégnél. A globálissá vált világban az eddig bejáratott termelési láncok megszakadásával cégek egész sorának lehetetlenül el a tevékenysége. A beszállítói vonalon történő sérülések begyógyítása hosszú éveket vesz igénybe. Ez növelni fogja az államadósságot is éveken át. Évtizedekre lesz szükség, hogy ezt mind le lehessen dolgozni.
Az EU által bejelentett támogatási formák mennyi ideig képesek kipótolni a kibillenő nemzeti költségvetéseket?
A mostani helyzetben a legtöbb EU-tagország számra nem jelent problémát az, hogy ha megnövekszik az államadósság. Az EU-ban az országok többségében az államadósság viszonylag csekély volt eddig. Hollandiában a GDP 40 százaléka körüli, Németországban a GDP 60 százaléka körüli, az EU átlagában valamivel 80 százalék fölötti az arány, másrészt a kamatszintek a fejlett világban nulla körüliek. Vagyis a pénz kölcsönzésének nincs nominális költsége, mert nem kell kamatot fizetni. Az EU-országok többségében ezért nem probléma az államadósság növekedése, vagyis a rendkívüli járványhelyzetben nem probléma az egészségügy és a gazdaság segítése.
Magyarország esetében?
HIRDETÉSMagyarországon a GDP körülbelül 70 százaléka az államadósság nagysága, ami a régióhoz képest valamivel magasabb érték, de mégsem jelentene problémát, ha a gazdaságvédelmi kiadások miatt felmenne 100 százalékra az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke. Ha a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a magyar termelési potenciál kevésbé esne vissza a világjárvány végéig, akkor a megnövekvő államadósság számot tevő negatív következménnyel nem járna, viszont az egészségügy és a gazdasági élet szereplői jobb helyzetbe kerülhetnének. A vállalatok megőrzése a munkába járást segíti, vagyis a munkahelyek megtartása legjobban a cégek megtartásával lehetséges a mostani helyzetben.
Az Európai Unió által elhatározott támogatási formák kihúzhatják Magyarországot is a bajból?
Vannak olyan támogatási formák, amik közvetlenül segítenek. Ilyen az, hogy az EU elengedi a fel nem használt keretek visszafizetését, vagyis az a tagállamok költségvetésén belül a szükségletek szerint átcsoportosítható. Ezek jelentős összegek. Másrészről az Európai Beruházási Bank a pénzügyminiszterek csütörtöki döntésének értelmében nagyobb mértékben fogja segíteni a kis- és középvállalkozásokat, ebből Magyarország is profitálni fog. Létrehoznak továbbá egy új alapot, a SURE-t, ami 100 milliárd eurós, kedvező hitelt bocsát rendelkezésre az országoknak, hogy a munkahelyek védelmét megvalósítsák.
Ha ön lenne a magyar kormány tanácsadója, hány százalékos bértámogatást javasolna? Jelenleg eltérő a mértéke azokban az országokban, ahol az állam kipótolja a béreket.
Ez azért nehéz kérdés, mert attól is függ, hogy milyen típusú ez a segítségnyújtás. Van olyan ország, mint például Németország, ahol a részmunkaidő esetén támogatják a bért. Vagyis a vállalat átveszi a foglalkoztatottat 100 százalékos időből 50 százalékos időbe, akkor a kieső 50 százalékos bérnek egy részét fizeti ki az állam. Van olyan modell is, ahol nem a részmunkaidős bért támogatják, hanem ha egy vállalat meg akar szabadulni az alkalmazottaitól, és már a munkavállalók egyáltalán nem dolgoznak, akkor fizeti az állam a bér egy részét, például 70 százalékát, és cserében a vállalat nem rúgja ki az embereit, továbbra is alkalmazza a munkavállalóit. Vagyis az ön által kérdezett bértámogatás mértéke a konstrukció jellegétől függ. Inkább úgy mondanám, hogy sok olyan vállalat, ahol hónapokon át eltűnik a bevétel, mint az idegenforgalmi cégeknél, nem maradna életben támogatás nélkül. Ahol drasztikusan csökkent a bevétel, ott jelentős mértékben át kellene vállalnia a bérköltségeket az államnak.
HIRDETÉS