Az Európai Bizottság alelnöke szerint ha valaki nem érti, miért kell fenntartanunk értékeinket, akkor talán megértik a majd a pénz nyelvét.
Exkluzív interjút interjút adott az Euronewsnak Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A cseh politikus azt mondta, a vészhelyzet után vissza kell térni a demokrácia elvéhez, és a vírussal együtt nem szabad a demokráciát is megölni. Szerinte a magyarországi vészhelyzeti törvényekhez hasonló jogszabály van máshol is Európában, de az Orbán Viktorral szembeni bizalmatlanság miatt éber lesz a bizottság. Jourová azt is elmondta, szerinte a testület azért nem tett keményebb bejelentést a magyar törvény elfogadása után, mert ő nem akar aktivistaszerepet játszani. Arra a kérdésre nem válaszolt, demokráciának tartja-e Magyarországot.
Zsíros Sándor, Euronews:
"A legtöbben feladunk valamennyit a szabadságunkból a vírus elleni küzdelem érdekében. De meddig mehetnek el országok a polgáraik ellenőrzésében, hogy megvédjék az emberek egészségét?"
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„Jelenleg 20 országban vannak különleges vészhelyzeti intézkedések. Azt kérdezi, hogy milyen messzire mehetnek. Létezik egy alapelv, mely szerint vészhelyzet esetében is a hatalmat megerősítő kormányok intézkedéseinek szigorúan szükségesnek, arányosnak és konkrét határidőn belül korlátozottnak kell lenniük. És nagyon szigorú parlamenti ellenőrzés alatt kell állniuk. Ez azt jelenti, hogy a polgárok a parlamenti képviselőkön keresztül gyakorolhatják az ellenőrzést. És természetesen a médiának is tennie kell a dolgát. Tehát ezek a feltételek, és ezekre figyelünk mi most az összes tagállamban. ”
Zsíros Sándor, Euronews:
"Egyes kormányok szeretnék nyomon követni a lakosságot a mobiltelefonokkal, hogy így kontollálják a járványt. Vannak adatvédelemi aggodalmai? ”
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
"Jelenleg nincsenek. Az elveink vonatkoznak ezekre az eszközökre is: azt szeretnénk, ha az emberek kifejezett beleegyezésével lehetne ezeket csak használni. Ezt a fajta digitális megközelítést szinte minden tagállamban próbálják megoldani. Ami a vészhelyzeti intézkedéseket illeti: ezek nem tarthatnak örökké, mert ezek a veszélyhelyzeti időszakra vonatkozó különleges intézkedések.„
Zsíros Sándor, Euronews:
"Gondolja, hogy a koronavírus újraformálja az európai demokráciákat?"
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„Úgy gondolom, hogy ez sok szempontból változást hoz. Az optimisták azt mondják, hogy a válság után el kell kezdenünk valami újat létrehozni. Különösen a digitális világnak, amely most olyan sokat segít a válság leküzdésében, új lendületet kell szereznie. De a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok vonatkozásában azt sürgetném, hogy térjünk vissza a régi normához, mert megvolt és ma is megvan a létező legjobb rendszer, amelyet valaha kitaláltunk a társadalom számára. A diktatúrák a történelemben megmutatták, hogy az emberek ellen vannak, és túl sok áldozattal járnak. Ezért tényleg meg kell próbálnunk megtartani a demokráciát, hogy a tagállami hatáskörök korlátozását saját döntéseikkel tarthassuk meg. Ez nagyon fontos, hogy visszatérjünk, és erről beszéljünk. És még egy gondolat: a rendkívüli intézkedések nem azt jelentik, hogy bármilyen módon kilépünk a demokratikus rendszerből.”
Zsíros Sándor, Euronews:
"Magyarországon nem igazán egyértelmű, hogy mikor vonják vissza a sürgősségi törvényt, mikor szüntetik meg a sürgősségi intézkedéseket, és hogyan történik mindez. Gondolja, hogy Magyarország továbbra is működő demokrácia?„
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„Ez egy trükkös kérdés, és nem adok közvetlen választ. Csak azt akarom mondani, hogy amikor elolvassuk a törvényt, amiben nincs konkrét határidő, és amikor megvitatjuk azt a magyar partnerekkel, akkor ők azt mondják nekünk, hogy a parlament bármikor megállíthatja a vészhelyzeti kormányzást. Várnunk kell, és meg kell vizsgálnunk, hogy a kormánynak a veszélyhelyzeti időszakban megnövekedett különleges hatásköreit hogyan alkalmazzák a gyakorlatban. És amikor a törvényt elolvassuk, az meglehetősen hasonló más veszélyhelyzeti törvényekhez, amelyeket más államokban alkalmaznak. De a kontextus bonyolult és nehéz, mivel a múltban csekély volt a bizalom a magyar kormány és a miniszterelnök iránt. Tudja, hogy Magyarországon ellen már folyik a 7-es. cikkely szerinti eljárás. Tehát amikor ebben az összefüggésben olvassuk a törvényt, akkor az természetesen azt sugallja nekünk, hogy ébernek kell maradnunk, és figyelnünk kell, hogyan alkalmazzák.”
Zsíros Sándor, Euronews:
"Miért volt ennyire enyhe az első reakció a törvény jóváhagyása után a bizottság részéről? Az első nyilatkozatban nem is nevezték meg Magyarországot név szerint.„
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„Úgy gondolom, hogy az a nyilatkozat nagyon fontos összefoglalót ad az alapelvekről, a szükségesség elvéről, az arányosságról és a határidőről, és nem félek beszélni a problémákról sem, amelyeket Magyarországon látok. Felelősségteljesen szeretném végezni a munkámat, de nem szeretnék semmiféle aktivistává válni, aki bármilyen módon átlépné a hátsköröket."
Zsíros Sándor, Euronews:
"Mit tehet az Európai Unió azért, hogy a jogállamiság ne váljon a járvány áldozatává?"
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„Azt mondom, hogy a koronavírus elpusztításával nem szabad elpusztítanunk a demokráciát és az alapvető jogokat Európában. Nem bízhatunk egyszerűen abban, hogy a demokrácia és az alapvető jogok automatikusan visszatérnek. Ébernek kell lennünk. És proaktívnak. Itt az ideje egy új eszköz használatának is, amelyet még nem fogadtak el. Az uniós pénzek kifizetését jogállami feltételekhez kell kötni. Mi javasoltuk ezt a feltételt, és ha valaki nem érti, miért kell fenntartanunk értékeinket, akkor talán megértik majd a pénz nyelvét. És úgy gondolom, hogy az eszközök helyes kombinációja hasznos lesz a jövőben.„
Zsíros Sándor, Euronews:
„A fake news manapság halálos lehet, különösen a kiszolgáltatott emberek számára. Gondolja, hogy a közösségi oldalak és az Európai Unió elegendő intézkedést tesz ezeknek az embereknek a védelméért?"
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
"A nyomás alatt lévő lévő emberek könnyebben manipulálhatók, könnyebben megfélemlíthetők, és bizonyos esetekben nagyon erkölcstelen, néha illegális dolgokkal bombázzák őket. Itt az ideje, hogy fellépjünk ezen tisztességtelen gyakorlat ellen. Dolgozunk azon, hogy elsőbbséget biztosítsunk a megbízható információknak, és minimalizáljuk a hamis hírek megjelenését és a hatásukat.”
Zsíros Sándor, Euronews:
"És melyik ország ön szerint a legaktívabb a hamis hírek terjesztésében? És hogyan harcol az EU ez ellen?„
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke:
„A Unió Külügyi Hivatala legutóbbi jelentésében és a korábbiakban beszámolt arról, hogy a Kreml-párti források nagyon intenzíven gyártják a hamis híreket. És ez továbbra is fennáll a jelenlegi koronavírus-válság idején is. Látjuk, hogy az EU ellen tovább erősödik a propaganda. Soha nem fogunk ugyanezekkel a fegyverekkel harcolni. Úgy gondolom, hogy nem fogunk semmiféle piszkos propagandát használni az ilyen hírek előállítói ellen. Azzal kell harcolnunk, hogy megbízható információkat biztosítunk az embereknek, tényeket és adatokat, amelyek könnyen ellenőrizhetők. Szerintem ez a legjobb válasz."