A törzsek évszázadok óta védik az erdőt, de eddig senki sem védte őket.
HIRDETÉSA szövetségi kormánytól kért védelmet őslakosai számára az északkelet-brazíliai Maranhao állam, miután egyre több támadás éri az őserdőket védő törzseket. Legutóbb szombaton lőttek fejbe egy Guajajara népcsoporthoz tartozó férfit. Az elkövető feltehetőleg egy illegális fakitermelő csoporthoz tartozott.
Néhány nappal korábban, nem messze innen, egy másik holttestet is találtak. Zezico Guajajara azért hagyta el a tanári pályát, hogy felemelje szavát az erdőirtások ellen. Számtalan akciót szervezett, és a médiában is feltűnt. Egy hete látták utoljára. A gyanú szerint őt is a helyi bűnszervezet hallgattatta el. Ezzel fél év alatt hatra nőtt a meggyilkolt aktivisták száma.
Ezért Maranhao állam emberi jogi képviselője, Francisco Concalves a szövetségi igazságügyi miniszterhez, Sérgio Moróhoz intézett levelében azt kérte, hogy vessék be a Nemzeti Gárdát, ezzel elejét véve a további vérontásnak. A dokumentumban beszámolt a régióban elharapódzó szervezett bűnözésről és az egyre súlyosabb etnikai forrongásokról.
Egy populista, klímatagadó elnök
Az őslakosok viszont semmi jóra nem számíthatnak egy olyan elnöktől, aki tagadja a klímaváltozást, és inkább az ipari szereplők érdekeit képviseli.
Jair Bolsonaro az ENSZ szeptemberi New York-i klímacsúcsán ahelyett, hogy megvédte volna hazája természeti értékeit, inkább marginalizálta a problémát. Szerinte ugyanis tévedés, hogy az Amazonas az emberiség közös öröksége és a bolygó tüdeje lenne. Ez ugyanis csak egy brazil erdő, amely a brazil kormány fennhatósága alá tartozik.
Arról nem is beszélve, hogy Bolsonaro egy 1998-as beszédében követendő példának nevezte, hogy Észak-Amerikában javarészt kiirtották az őslakosokat. Azóta finomított szóhasználatán, de azért az ENSZ-ben sem hagyta ki a lehetőséget, hogy megmutassa meddig tartanak a rezervátum üvegfalai. Ahogy mondta: sok helyen úgy bánnak az indiánokkal, mint az ősemberekkel, így Brazíliában igazán nincsen miért panaszkodniuk.
Márpedig Bolsonaro volt az, aki megválasztása után egyből az ősközösségeket vette célba. Egyik első rendeletével az igazságügyi minisztérium helyett a mezőgazdasági tárca hatáskörébe utalta a bennszülöttek és a hajdani rabszolgák leszármazottai számára fenntartott területek kijelölését, ezzel gyakorlatilag az agrárgazdaság kezére játszva a földeket.
Az ember a legnagyobb természeti csapás
A nyári erdőtüzek magyarországnyi területen pusztították el a növényzetet. Bár a természeti katasztrófát nem lehet kizárólag az elnök számlájára írni - hiszen az utóbbi években az átlaghőmérséklet is növekedett -, az biztos, hogy Bolsonaro nagyban hozzájárult a tragédiához. Főként azzal, hogy szemet hunyt a brazil farmerek erdőirtásai felett, hiszen ők képezték legfőbb szavazóbázisát. A szarvasmarhatartók egyik kedvelt megoldása az illegális földrablásra az égetés, ami után minden további nélkül legeltetésre lehet váltani a korábbi dzsungel területén. A műholdfelvételek alapján egyértelmű, hogy a tavalyi tüzek utak, települések és a közelmúltban mezőgazdaságra átállított területek mentén gyúltak. Ez egyértelmű bizonyíték, hogy nem természetes okból ugrott meg az erdőtüzek száma.
A pusztítás pedig mind a mai napig nem állt le. A brazil űrkutatási hivatal, az INPE adatai szerint idén januárban kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi dzsungel tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonas-vidéken.
