NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Koronavírus-járvány: elfeledett romák

Európa több országában élnek mélyszegénységben a roma közösség tagjai
Európa több országában élnek mélyszegénységben a roma közösség tagjai Szerzői jogok Evgeniy Malolletka/AP
Szerzői jogok Evgeniy Malolletka/AP
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A járványban a negyedik legveszélyeztetettebb csoport a mélyszegénységben élők, köztük a szegregátumokba szorult roma közösségek tagjai.

HIRDETÉS

A koronavírus-járvány egyik legveszélyeztetettebb csoportja Európában a szegénységben élő romák, figyelmeztetnek szakértők. Az idősek, a valamilyen alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után a leginkább rizikós kisebbség.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentésvetője, Frantisek Kopriva közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai romák jelentős rész rendkívül nehéz körülmények között él.

Több generáció egy-két szobában

Magyarországon sem ritka, hogy két-három, sőt, akár négy generációnyi ember kényszerül együtt élni a szegény roma családok esetében kis lakásokban vagy házakban, egy-két szobás otthonokban.

A zsúfoltság mellett súlyosbító tényező, hogy gyakran az alapvető higiéniás feltételek sem biztosítottak otthonaikban.

Evgeniy Malolletka, OSCE /AP
Ungvár, Ukrajna, 2018Evgeniy Malolletka, OSCE /APEvgeniy Malolletka

A járvány idején ellehetetlenülő megélhetés

Ahogy Európa középső és keleti részén több országban, Magyarországon is általános, hogy a romák nagyobb arányban kényszerülnek alkalmi munkát vállalni, távol otthonuktól napszámosnak szegődni, közmunkát végezni, utcai árusításból vagy újrahasznosítható anyagok gyűjtéséből élni.

A roma közösségek körében a járvány hatására még nagyobb arányú munkanélküliség keletkezik a társadalmi átlaghoz képest.

Vagy bevétel, vagy büntetés

A járványügyi intézkedések - így például a magyarországi kijárási korlátozás - a már említett megélhetési formák legtöbbjét lehetetlenné teszik.

Ennek hatása kettős. Vagy elmarad a roma családok nagy részének eddig is szűkös bevétele, vagy ha a megélhetés érdekében megszegik a rendelkezéseket, a hatóságok kénytelenek eljárni ellenük.

Evgeniy Malolletka, OSCE / AP
Ungvár, Ukrajna, 2018Evgeniy Malolletka, OSCE / APEvgeniy Malolletka

A járvány erősíti a kirekesztettséget

A magyarországi romák helyzetére figyelmeztet Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke a Rasszizmus Elleni Világnapon hívta fel a figyelmet arra, hogy hazánkban többnyire romák élnek az infrastruktúra, közlekedés, háztartási és élelmiszerbolt, orvosi ellátás nélküli településeken. A járvány teremtette helyzet fokozza a legszegényebb egymillió magyar – nem csak romák – kirekesztettségét.

Elfeledett romák

Egyenesen a romákról való megfeledkezésről ír a Deutsche Welle, az egyik németországi külföldieknek szóló közszolgálati médium. Az általuk közölt összesítése szerint 10-12 millió roma ember él Európában, ezzel a kontinens legnagyobb lélekszámú kisebbségét alkotják.

Az európai romák fele hét országban él: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában és Észak-Macedóniában.

Evgeniy Malolletka, OSCE / AP
Ungvár, Ukrajna, 2018Evgeniy Malolletka, OSCE / APEvgeniy Malolletka
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Etnikai feszültségek Szlovéniában

Drámaian nő a koronavírus fertőzöttek száma Spanyolországban

A szlovák kormány dezinformációs hadjárata a WHO pandémiaszerződése ellen