NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kvóta-per: Magyarország ellen döntött az EU bírósága

Kvóta-per: Magyarország ellen döntött az EU bírósága
Szerzői jogok (MTI/EPA/Nicolas Bouvy)
Írta: Tibor Vovesz és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A luxemburgi székhelyű testület szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország nem teljesítette tagállami kötelezettségeit a menekültek befogadására.

HIRDETÉS

**A luxemburgi székhelyű testület szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország nem teljesítette tagállami kötelezettségeit a menekültek befogadására. Ez volt a második eljárás az ügyben, amelyben a magyar kormányra nézve elmarasztaló döntés született. **

A testület úgy találta, hogy ez a három ország nem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, amikor "megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést".

2017 júniusában fordult az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz, amiért ez a három ország elzárkózott attól, hogy átvegyen görög és olasz menekülttáborokban élő menedékkérőket. A kezdetben 120 ezer, majd később 98 ezer ember elosztására a tagállamok között külön mechanizmust dolgozott ki az unió. 

Tanácsi határozat, magyar és szlovák ellenkezéssel

Már a folyamat kezdetéből is kivonta magát ez a három ország: nem adtak előzetes jelentést arról, hogy hány menedékkérő befogadását vállalják. 2015 szeptemberében úgy döntött az uniós belügyminiszterek tanácsa az elosztásról minősített többséggel, hogy Szlovákia és Magyarország ellenezte azt. Az első luxemburgi eljárás azt állapította meg, hogy ettől még a tanácsi határozat érvényes. A második perben már azt is kimondta az Európai Bíróság, hogy a három tagállam megsértették uniós kötelezettségüket. Szlovákiát és Lengyelországot azért is megfedték, mert nem kezdte meg a menedékkérők önkéntes áthelyezését. A döntés nem meglepetés, mint tavaly ősszel megírtuk, hasonló tartalmú indítványt tett  Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

"Diszkriminatív döntés"

A perben a három ország képviselői azzal érveltek, hogy a határozatban volt egy határidő, 2017 szeptembere, így ennek elmúltával már nem lehetett teljesíteni az elosztási mechanizmust. A határozat kimondása után diszkriminációval vádolta az Európai Bíróságot Varga Judit magyar igazságügyi miniszer. "Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös "kvótahatározatokat" szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul" - fogalmaz közleményében a politikus. 

"Az eljárás ártott az EU menekültügyi rendszerének"

"Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át. Az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg" - folytatta válaszát az igazságügyi miniszter.

A témában korábban nyilatkozott Völner Pál is, emlékeztet a HVG, az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy "a kormány szerint az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek".

További források • HVG

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Több száz millió eurós támogatást kap az uniós hadiipar

Jelentősen növeli az EU a palesztin népnek nyújtott támogatást