Az emberek mozgását úgy is követni lehet mobiltelefonokkal, hogy nem sérülnek a személyiségi jogok. Ezzel pedig ki lehet deríteni, van-e fertőzött a környezetükben.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány egyesek szerint a számítástechnika ősrobbanása. Európa árgus szemekkel figyeli, az ázsiai országok hogyan kezelték a járványt, és a nyomkövető alkalmazások rendkívül hasznosnak tűnnek.
Kína, Korea és Szingapúr is felhasználta ezeket az appokat, de Európában ferde szemmel néznek az emberek követésére, és tartanak attól is, hogy az adatokkal vissza lehet élni.
Daragh O'Brien adatkezelési szakértő szerint az ázsiai módszerek nem ültethetők át egy az egyben az európai kontinensre:
“Megnézhetjük azokat a mechanizmusokat és szabályokat, amiket bevezettek. És azokat visszafejtve kideríthetjük, hogy szükség esetén hogyan tudunk hasonló szabályokat bevezetni Európában, tiszteletben tartva alapvető értékeinket szabályainkat. Mert ha feladjuk ezeket az értékeinket egy krízisben, akkor csak idő kérdése, hogy mikor fogjuk végleg föladni ezeket az értékeinket, amelyekért olyan sokat küzdöttünk Európában.”
Az európai kormányoknak épp ezért esik nehezére közös megoldást találni.
Sokan azt várják tőlük, hogy a szingapúrihoz hasonló technológiákat vessenek be a koronavírus-fertőzések elleni harcban. A TraceTogether a mobiltelefonok közötti bluetooth-kapcsolatot használja arra, hogy figyelmeztesse a felhasználókat, ha fertőzött személy közelébe kerültek.
„Az elmúlt néhány évben az Egyesült Királyságban és Európában ezt a problémát a személyiségi jogi törvények megoldották, és ha az óvatos, jogszerű adatfelhasználás találkozik a polgárok jóváhagyásával, és az adatokat transzparens módon használják fel, akkor azt az emberek elfogadják, nem hiszik azt, hogy vissza fognak éli ezekkel, akkor rendben leszünk, bár garantálni nem tudom" – mondta Jim Crowcroft, a Cambridge-i egyetem professzora.
Sok matematikai modellt használtak már a fertőzés modellezésére, de egyes szakértők szerint csak a valós idejű adatgyűjtés hatékony.
„Amint véget ér a karantén időszaka, egész biztosan lesz egy második hullám. Nem igazán lehet hat hónapra vagy egy évre karanténba zárni az embereket. Ennek megelőzésében, valamint a gazdasági, társadalmi és egyéni károkat csökkentésében szerintem ez az adatfelhasználás segíteni tud” – mondta Eiko Yoneki, a Cambridge-i egyetem kutatója, a Fluphone egyik fejlesztője.
Az Egyesült Királyságban már tíz éve letölthető a Cambridge-i egyetem kutatói által kifejlesztett alkalmazás, amely a közelben lévő influenza-fertőzöttekre figyelmeztet. Egyelőre a felhasználók egy százaléka töltötte le.