A szakemberek egy része szerint a rengeteg víziló veszélyt jelent az őshonos fajokra, egy friss tanulmány alapján azonban valójában kifejezetten hasznosak lehetnek.
Pablo Escobar, az 1993-ban meggyilkolt kolumbiai drogbáró magánbirtokán négy vízilovat is tartott. Escobar halála után az állatokról senki sem gondoskodott, így azok kontrollálatlanul kezdtek el szaporodni. Jelenleg 80-100 víziló alkotja a populációt, és a helyi vizeket kezdik meghódítani.
HIRDETÉSHatalma csúcsán, a nyolcvanas években Escobar 2225 hektáros magánállatkertjében, az Hacienda Napoles-ben egzotikus állatokat, vízilovakat, elefántokat és zsiráfokat is tartott. Mikor a drogbáró meghalt, a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy számuk és a szállítás magas költsége miatt otthagyták.
A szakemberek egy része szerint a rengeteg víziló veszélyt jelent az őshonos fajokra, egy friss tanulmány alapján azonban valójában kifejezetten hasznosak lehetnek.
A kutatók világszinten elemezték, hogy milyen hatásokkal járt a vízilovakhoz hasonló növényevők bevezetése a különböző élővilágokba. Arra jutottak, hogy a folyamat segíthet azon ökoszisztémák egyensúlyának helyrebillentésében, ahol korábban kipusztult egy hasonló faj.
A San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatói vizsgálatuk során arra jutottak, hogy a vízilovak megváltoztatják a víz minőségét. Éjszaka táplálkoznak, a nappalt pedig a vízben hűsölve töltik, ott ürítenek, ezzel módosítják a tavak kémiai összetételét. Mindennek számos hátrányos következménye lehet, például a vörös dagály nevű algavirágzás baktériumának elszaporodása
Az Amhersti Massachusetts-i Egyetem kutatói viszont úgy látják, hogy a Dél-Amerikában egykor őshonos óriáslámák szerepét pótolhatják a vízilovak. Kutatók azt is felfedezték, hogy az emberek által "bevezetett" állatok általában jobban hasonlítanak a kihalt helyi fajra, mint az őshonos élőlények.
Az emberiség történetében számos faj eltűnéséhez járult hozzá, az adatok alapján viszont bizonyos élőlények képesek betölteni az élővilágban maradt űrt. A szakértők szerint – a növényevők esetében legalábbis – nem kell a két fajnak közeli rokonságban állnia ahhoz, hogy hasonló funkciókat töltsenek be.