Az EU 27 tagállama egyetértésre jutott abban, hogy a közeljövőben megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat a két nyugat-balkáni országgal. Mindennek - ezidáig - a francia és holland vétó állta útját.
Ha minden a jelenlegi tervek szerint alakul, két évnyi halasztgatás végére kerülhet pont, ami egy teljesen új helyzetet teremt mind a hat, EU-tagságra pályázó nyugat-balkáni ország (Szerbia, Koszovó, Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia) esetében.
HIRDETÉSA jelenleg érintett két állam, Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak elindítását az Európai Tanács tavaly októberi csúcsértekezletén francia javaslatra vetette el. A döntést az Európai Bizottság és az Európai Parlament is "hibának" nevezte, mivel az uniós intézmények szerint az elmúlt néhány évben Albánia és Észak-Macedónia nagy erőfeszítéseket tett, és immáron eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek.
Az Európai Bizottság március első napjaiban tette közzé jelentését, miszerint a csatlakozási tárgyalások megkezdését ajánlja Észak-Macedóniával és Albániával, mondván "a két ország jelentős eredményeket ért el a jogállamisággal kapcsolatos reformok bevezetése terén 2018 óta".
Konkrét, fejlődést mutató területként nevezte meg a jelentés az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, illetve a korrupció, a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem elleni harcot.
A két korábbi "vétózó", Párizs és Hága februárban enyhítettek kifogásaikon, így a tárgyalások megkezdésének tervei a koronavírus-válság ellenére lendületet kaptak. A franciák és a hollandok eddig azzal érveltek, hogy szerintük az EU keleti és déli irányú bővítése veszélyeztetné annak a belső kohézióját, amely már most is komoly kihívásokkal szembesül a brexit miatt. Görögország csupán az albán uniós törekvéseket fogadta elutasítással az ottani görög nemzeti kisebbség helyzetének megoldatlanságára hivatkozva, bár az is igaz, hogy Athén hivatalosan vétót nem emelt - ellentétben Párizzsal és Hágával.
A görögök kívánságának megfelelően végül a hétvégén belekerült az albán dossziéba egy záradék a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, így már Athén sem gördít akadályt a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé.
Csütörtökön várhatóan videokonferencián tartanak uniós csúcsot, amelyen a fő téma, az új típusú koronavírus okozta világjárvány kihívásainak megtárgyalása mellett nagy valószínűséggel elfogadják a csatlakozási tárgyalások megindítását a két nyugat-balkáni állammal.