Ibro apja, Sefik Ćufurović az Euronews riporterének is mesélt arról, milyen borzalmas volt szembesülnie fia választásával. Anelise Borges politikusokat is kérdezett arról a veszélyről, amit Bosznia-Hercegovina számára jelent az Iszlám Állam bosnyák zsoldosainak hazatelepítése.
Bosznia-Hercegovina az elsők között kezdte hazatelepíteni azokat az állampolgárait, akik az Iszlám Állam zsoldosai voltak. De vannak, akik nem tudnak megbocsátani nekik.
HIRDETÉSSefik Ćufurović sem. Az ő fia még húszéves sem volt, amikor elment. Miután kiderült, hogy hova indult, az apjának borzalmas gondolata támadt."Állandóan az járt a fejemben, hogy bárcsak széttépné egy gránát."
Ibro Ćufurović 19 évesen hagyta el Bosznia-Hercegovinát. Apja egyetlen képet tartott meg róla. Azt, amelyiket a rendőrségi aktájához csatolták, még gyerek rajta.
"Ha lenne fiam, itt lenne velem. Amikor meglett az ítélet, felhívott egy újságíró, megkérdezte, hallottam-e, hogy 4 év börtönt kapott. Azt válaszoltam, ha engem kérdez, halálra kellett volna ítélni." (Sefik Ćufurović)
Európából több ezer fiatal férfi és nő csatlakozott a magát Iszlám Államnak nevező brutális dzsihadista szervezethez, amely 2014 januárjában indított hadjáratot a Közel-Keleten. A terrorszervezet katonai bukása után több ország is úgy döntött, hogy a biztonsági kockázatok ellenére engedi hazatérni onnan állampolgárait.
"Hét, decemberben hazahozott bosnyák férfit már bíróság elé állítottak" - mondja az Euronews tudósítója, Anelise Borges Szarajevóban. - "Ez az ország az elsők között volt, ahol akár tíz év börtönt is lehet kapni, ha valaki külföldi fegyveres konfliktusban vesz részt, vagy erre rá akar venni másokat."
A védelmi miniszter, Fahrudin Radončić azt magyarázta, hogy törvényes kötelességük visszafogadni honfitársaikat. Tudatában vannak annak, hogy ez nem veszélytelen, de az állami szervek meg fognak birkózni ezzel a biztonsági kockázattal.
Az ország más vidékein nem ennyire biztosak ebben, az ottani hatóságok nem értenek egyet a kormány döntésével. A Boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere, Dragan Lukač szerint komoly nyomás nehezedik Bosznia-Hercegovinára és Koszovóra is az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíción belül, főleg Washington részéről. Ugyanis nagyon sok terroristát amerikai táborokban helyeztek el, és ezeket a táborokat csak úgy lehet felszámolni, ha az érintett országok visszaveszik állampolgáraikat.
Azzal, hogy az Egyesült Államok kivonult Szíriából, kérdésessé vált az Iszlám Állam elfogott fegyvereseinek és ottani hozzátartozóiknak sorsa. Európa több állama is vonakodik visszafogadni őket, mert veszélyesek lehetnek. Azokra az országokra, ahol az elmúlt években több merénylet is volt, különösen igaz ez. Franciaország és Németország azzal érvel, hogy bizonyíték híján nagyon nehéz vádat emelni ellenük.
És ez csak az egyik kérdés. A másik, ami talán még húsbavágóbb, hogy miként lehet lebeszélni őket arról az ideológiáról, amelynek nevében otthagyták a hazájukat. Bosznia-Hercegovina ebben jelentős szerepet szán a családoknak, amelyek közül sok hajlandó is részt venni ebben a kormányprojektben.