Ellenzői szerint háborúkat is kirobbanthatnak az autonóm fegyverek, támogatói viszont az emberi életek védelmével érvelnek.
HIRDETÉSA technológia fejlődésével egyre közelibbé válik a mesterséges intelligencia által vezérelt katonaság. Bár John Connor anyja, Sarah és apja, Kyle Reese már az 1984-ben bemutatott első Terminátor-filmben a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok ellen harcolt az emberiség megmentése érdekében, a valóság most, 36 évvel később is távol áll ettől.
Az önállóan dönteni képes fegyverek már nem a jövő, hanem a jelen eszközei. A gyilkos robotoknak nevezett autonóm fegyverek közé tartozik minden olyan rendszer, amely emberi közbeavatkozás nélkül képes alkalmazkodni a változó harci környezethez, és önmagának tűzparancsot adni. Nagy részük még fejlesztés alatt áll. Izrael, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok költi erre a legtöbbet.
Néhány nemzetközi példa
Az amerikai haditengerészet két hajója, az Anaconda és a Sea Hunter, vagyis "tengeri vadász" akár heteket is tölthet a nyílt vízen, humán erő nélkül. Oroszország robottankokkal kísérletezik, ezek egyike a T-14 Armata, mely a tervek szerint automatikusan reagálna az ellenséges tűzre, függetlenül attól, hogy ül-e benne legénység. Autonóm fegyvernek minősülnek a mesterséges intelligenciával ellátott drónok és a védelmi rendszerek is.
Erős ellentétek
A fejlesztések támogatói úgy gondolják, hogy a gyilkos robotok értékes emberi életeket menthetnek meg, ellenzői szerint viszont az egyik probléma, hogy egy hackertámadás esetének kontrollálhatatlanná is válhatnak a fegyverek. A másik gond a felelősség kérdése.
— Ha valaki gyilkos robotot használ egy háborúban, és az civileket öl, akkor az a kérdés, hogy ezért a háborús bűncselekményért ki a felelős. Néhányan úgy gondolják, hogy a politikusoknak kell felelősséget vállalniuk, mert hagyták, hogy a hadsereg bevesse ezeket a fegyvereket. Mások szerint a mérnökök a felelősek, mert beprogramozták a robotokat. Néhányan viszont úgy gondolják, hogy maguk a gépek a felelősek, mert autonómok. Szerintem nemcsak a fegyverek használata, hanem a felelősség kérdése is aggodalomra ad okot - nyilatkozta az Euronews-nak Dilara Boğa elemző.
Szabályozatlan terület
Miután mesterséges intelligenciával rendelkező gyilkos robotok hivatalosan még nem léteznek, nemzetközi szabályozás sincs.
— A nemzetközi jog jelenleg még kifejlesztett szabályrendszert, kifejezetten az autonóm fegyverekre nem tartalmaz. Ami alkalmazandó, azok az általános hadijogi szabályok, amelyek békeidőben is előírják az államoknak, hogy rendszerbeállítás előtt meg kell vizsgálniuk, hogy ez megfelel-e a hadijogi szabályoknak - hívta fel a figyelmet Lattmann Tamás, nemzetközi jogász.
Messze a megoldás
Az autonóm fegyverek betiltásáért nemzetközi mozgalom indult. Az Európai Parlament másfél évvel ezelőtt fogadott el egy határozatot, melyben a robotok nemzetközi tilalmát szorgalmazza.