Mi a bajuk a franciáknak a nyugdíjreformmal? | Az Euronews válaszol

HIRDETÉS

Több évtizedes rekordot döntött Franciaországban a sztrájk- és tiltakozáshullám Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen. A kormány folyamatosan egyeztet a szakszervezetekkel, februárban a nemzetgyűlésben lesz vita róla, és az a terv, hogy még az idén elfogadják a reformot a tiltakozáshullám ellenére.

Cikkünkben az ellenállás legfőbb okait szedtük össze, és azt, hogy mik az újítások a tervezetben, miben engedett, vagy engedne a kormány, hogy a társadalmi ellenállást csökkentse.

Ígért reform, nem várt meglepetéssel

Emmanuel Macron 2017-ben az elnökválasztási kampányban ígérte meg, hogy államfőként megreformálja a nyugdíjrendszert, egységesíti, jelenleg ugyanis 42-féle külön foglalkozás szituációt, ami tulajdonképpen 11-féle nyugdíj alrendszert jelent.

_Ha azt teszi, amit megígért, akkor miért van ekkora tiltakozási hullám Franciaországban? Melyik ígéretét kérik számon a francia elnöknek? Mik a vitatott pontjai az egységesített, új rendszernek? _

A kormány nagy tiltakozást kiváltó tervezete szerint egységes pontrendszer szerint kapják a franciák a nyugdíjukat. Minden ledolgozott óra után pontok járnak, és a munkával letöltött évtizedek után a pontok alapján állapítják meg a járulékot.

Az új számítási módszer 2025-től lépne érvénybe. A nyugdíjkorhatár 62 év maradna, azonban ahhoz, hogy teljes mértékű nyugdíjat kapjon valaki, további két évet kell dolgoznia. Azaz a teljes nyugdíjat jelentő, úgynevezett súlyponti kor 64 év lenne.

A tiltakozáshullám egyik fő oka ez, azaz a korhatár kérdése.

Sokan ugyanis attól tartanak, hogy míg a kormány, ahogy Emmanuel Macron ígérte, valóban nem változtatott a korhatáron, mégis a jövőben ahhoz, hogy ne kevesebb nyugdíjat kapjon valaki, 64 évig kell dolgoznia. Ha valaki 62 évesen fejezi be a munkát, akkor csak 95 százalékát kapja meg a nyugdíjnak. Ezért sokan azt kérik számon a francia elnöktől, hogy megszegte ígéretét, és bujtatott módon igenis megemelték a korhatárt.

Ez az a pont, ahol a reformista CFDT is szembement a kormánnyal. (Egyébként még a 64 éves súlyponti kor is alacsonyabb lenne, mint az Európában legelterjedtebbnek számító 65 éves nyugdíjkorhatár.)

De miért fontos ez a két év a kormánynak?

Anyagilag a kormány ezzel szeretné helyreállítani a nyugdíjkassza egyensúlyát. A francia GDP-nek körülbelül 14 százaléka a jelenleg a nyugdíj-kiadásokra szánt összeg, és az ország elöregedésével egyre több embernek kell majd járulékot fizetni egyre kevesebb adózó befizetett pénzéből.

Hogy a patthelyzetet megoldja a CFDT csütörtöki kezdettel konferenciát szervezett arról, hogyan lehetne a pénzügyi alapjait megteremteni annak, hogy a jövőben a 62 évesen nyugdíjba vonulók is teljes nyugdíjat kapjanak.

Utoljára 2011-ben emelték meg az általános nyugdíjkor-határt, 60 évről 62-re.

Hasonló átfogó reformot, amely egységesítette volna a rendszert, és elvette volna a kiváltságokat, Jacques Chirac akkori elnök és Alain Juppé akkori miniszterelnök is bevezetett volna 1995-ben. A november utolsó hetében kezdődő sztrájkhullám miatt azonban három hét után kénytelen volt visszakozni a kormány. Franciaországban most már nyolcadik hete tart (változó lendülettel) a tiltakozáshullám.

Az egységesítés vesztesei

A tiltakozó akciók és sztrájk másik mozgatórúgója az, hogy megszüntetik a 42-féle foglalkozási szituációt, és a 11 speciális alrendszert. Az elemzők szerint a dolgozó lakosság 1,4% százalékáról van szó, és az ok az egységesítés mögött az, hogy növeljék a közös nyugdíjkasszába a befizetéseket. A jelenlegi becslések szerint a nyugdíjkassza deficitje öt év múlva akár 17 milliárd eurós is lehet.

Különleges alrendszer szerint kapják a nyugdíjukat a közalkalmazottak (a rendőröktől a tanárokig), az ügyvédek, a vasúti alkalmazottak, közlekedési cégnél dolgozók, a Francia Nemzeti Bank alkalmazottai vagy éppen balett-táncosok, akik eddig kedvezményesen, az átlagembernél korábban mehettek nyugdíjba, el fogják veszíteni a reformmal a kiváltságaikat.

Mivel ezek mögött a kiváltságok mögött a legtöbb esetben olyan megfontolások állnak, mint a speciális lelki vagy fizikai terhelés, amit a munka jelent, ezért engedményeket tenne a kormány, de hogy pontosan kiket és hogy érintene ez, még nem minden esetben tudni.

Nem mindegy, mi alapján számítják a járulékot

A közalkalmazottak nemcsak ott veszítenek, hogy később mehetnek nyugdíjba, hanem anyagilag is. Ugyanis az eddigi rendszerben a nyugdíjukat úgy számították ki, hogy a nyugdíjbavonulás előtti hat hónap fizetését vették alapul. A nem közalkalmazottaknál a 25 legjobb év számít, ami általában azt jelenti, hogy kisebb arányú a nyugdíjuk, mintha az utolsó 6 hónapot vennék alapul. De még ők is veszíthetnek az univerzális rendszerrel, ugyanis a legtöbb karriernél az utolsó 25 évben kapja az ember a legnagyobb fizetést.

A közalkalmazottak esetében a kormány többek közt a pedagógusoknak és a rendőröknek is megígérte, hogy kárpótolja őket az új rendszer miatti veszteségekért. A korhatár kérdésében is: egyes tűzoltók és rendőrök 52, mások 57 éves korban mehetnek majd nyugdíjba, csakúgy, mint a légiforgalmi irányítók. A kamionsofőrök korai nyugdíjazása 57 éves kortól lesz lehetséges.

Nemcsak ebben a kérdésben volt kénytelen engedni a kormány. Az eredeti tervek szerint már az 1963-ban születettek és a náluk fiatalabbakra is részben érvényes lett volna az új rendszer. Ezt a dátumot végül 1975-re változtatták. 2022-ben a következő elnökválasztás évében lép érvénybe az új rendszer minden 2004-ben született, vagy annál fiatalabb munkavállalónak. A "többiek" három évvel később, 2025-ben térnek át a pontrendszerre.

HIRDETÉS

Kik a reform nyertesei?

Azok, akik alacsony nyugdíjra számíthatnak, nyerni fognak a reformmal, ami a minimálbér 85 százalékát, körülbelül ezer eurós nyugdíjat állapít meg. Az összeget az évek során újraértékelik majd. A legkevesebb nyugdíjat kapók negyedénél a havi juttatásuk átlagosan 29 százalékkal fog nőni. Míg a 25 legjobban fizetett százalék nyugdíja stagnálni fog.

A részmunkaidős vagy határozott idejű szerződésekkel dolgozók számára jó hír, hogy beleszámít a nyugdíjba.

A francia kormány érvelése szerint a nők lesznek az egyik legnagyobb nyertesei az új rendszernek.

"Manapság a nők nyugdíja sokkal alacsonyabb, alig több mint a férfiak nyugdíjának a fele. Ki tudja ezt elfogadni? Senki. Ez javulni fog, de egy hosszú folyamat révén" - mondta Philippe a reformtervezet ismertetésekor.

Az új rendszerben minden gyerek után automatikusan plusz pont jár, 5 százalékos pótlék, és már az első gyerektől, nem csak a harmadiktól. Ugyanis az aktuális francia rendszerben csak a harmadik gyermektől jár kedvezmény. Van azonban egy baj ezzel az újítással: a párok dönthetnek, hogy melyik szülő nyugdíjára alkalmazzák az öt százalékos pótlékot, illetve meg is felezhetik egymás közt. Mivel, ahogy Philippe is kiemelte, a férfiak nagyobb nyugdíjat kapnak, ezért egy párnál kézenfekvő döntés, hogy azt növeljék még jobban a kedvezménnyel. Azonban, ha nyugdíjas korukra elválnak, akkor nem "kérheti vissza" a kedvezményt a pár női tagja.

HIRDETÉS

Szolidaritás

A tiltakozáshullám, illetve a sztrájkolók támogatottsága mögött tehát az áll, hogy a franciák jelentős része aggódik, hogy az új rendszerrel rosszabbul jár, tovább kell majd dolgoznia, emellett sokan személyes okból, vagy akár anélkül is szolidarítanak azokkal, akik eddig az egyik alrendszerhez tartozva korábban mehettek el nyugdíjba. Viszont akármennyien is ellenzik a bemutatott reformot, a franciák többsége szükségesnek tartja, hogy változtassanak.

Ha belegondolunk, hogy a rendszert utoljára 25 éve próbálták meg átalakítani, tehát már akkor szükségesnek ítélte az akkori kormány. Akkor Chirac visszavonulót fújt. Macron viszont már többször elmondta, ő nem fog.

Hogy igaza volt-e, és hogyan fog működni a reform, az jóval a következő elnökválasztás után fog eldőlni.