NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Körkép a holokauszt-oktatásról Európában: fennáll a felejtés veszélye?

Román diákok egy, a holokausztra emlékező rendezvényen a romániai emléknapon Bukarestben
Román diákok egy, a holokausztra emlékező rendezvényen a romániai emléknapon Bukarestben Szerzői jogok AFP / Daniel Mihailescu
Írta: Pálfi RitaLindsey Johnstone
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Történelemtanárokat kérdeztünk Németországtól Svédországon át Görögországig, és Magyarországon is arról, hogyan beszélnek a diákoknak a holokausztról.

HIRDETÉS

Európa-szerte a holokauszt áldozataira emlékeztek hétfőn az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulóján. Egy két évvel ezelőtti amerikai felmérés szerint azonban az európaiak 5 százaléka nem tudja, hogy mi a holokauszt. Történelemtanárokat kérdeztünk Németországtól Svédországon át Görögországig, és Magyarországon is arról, hogyan beszélnek a diákoknak a holokausztról.

Valós veszély-e a felejtés?

A CNN kutatásában több mint hétezer embert kérdeztek meg Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban és Svédországban. A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy keveset vagy semmit nem tud róla. Pedig a legtöbb európai országban benne van a kötelező tananyagban a holokauszt.

Ausztria: tettes és áldozat

Ausztriában kötelező tanítani a náci éráról, a 8 éves középiskolai oktatás alsó- illetve felső négy évében is szerepel a téma, többek közt az is, hogyan éltek a zsidók a holokauszt előtt és után.

Az ország összetett szerepével a lakói is tisztában vannak: a válaszadók 68 százaléka szerint hazája tettes és áldozat, derül ki a zsidó kártérítési igényeket koordináló frankfurti Claims Conference felméréséből. Ez magas arány, főleg azt figyelembe véve, hogy az osztrák oktatásban a viszonylag közelmúltig az volt a kiindulási pont, hogy Ausztria volt a nácizmus első áldozata, és nem ismerte el azt, hogy azt osztrákok többsége szívesen látta a nácikat és együttműködött velük az Anschluss után.

A válaszadók több mint fele tisztában volt Adolf Eichmann személyével. Azt viszont csak 14 százalék tudta, hogy a Végső Megoldást levezénylő náci osztrák volt. A koncentrációs táborok felsorolásánál a válaszadók 42 százaléka nem említette a Bécstől mindössze száz kilométerre található Mauthausen mellettit.

Egyesült Királyság

Más problematika mentén közelítik meg a náci rémtetteket az Egyesült Királyságban.

A diákok sokszor kérdeznek az Egyesült Királyság szerepéről, hogy miért nem előzte meg az 1942-ben elkezdett népirtást, mondta Zac Burt angliai történelemtanár az Euronewsnak. Ezért "átdolgoztuk a holokausztért való felelősségről szóló óráinkat, és belefoglaltuk Nagy-Britannia és Amerika szerepét, mint szemlélőkét" - tette hozzá.

Skócia egyike annak a kevés európai területnek, ahol nem kötelező a holokausztról való oktatás, bár a legnagyobb skót tanárszervezet többször felszólította már a skót oktatási intézetet arra, hogy tegyék azzá. De az, hogy nem kötelező, nem jelenti azt, hogy nem tanítják.

A skót diákok először 12 évesen találkoznak a témával az iskolában - mondta az Euronewsnak Gemma Lindsay glasgow-i történelemtanár. Ez az utolsó témakör, mielőtt a diákok megválaszthatják a tantárgyaikat, ezért sokak számára ez az utolsó téma, melyről történelemórán tanulnak. Így hall róla mindenki, és ebben a korban már elég idősek a tanulók ahhoz, hogy megértsék a kérdést, érzelmileg pedig remélhetően elég értettek ahogy, hogy megbirkózzanak a borzasztóbb vonatkozásaival - véli Lindsay.

AFP/JANEK SKARZYNSKI
Egy francia diák egy auschwitzi iskolai látogatásonAFP/JANEK SKARZYNSKI

Franciaország

A francia tantermekben is kihívásokkal teli a témakör, és az ország tetteivel való szembesülés.

A Claims Conference múlt héten közölt felmérése szerint az 1981 után született franciáknak a negyede nem hallott a holokausztról, a teljes francia lakosság körében ez "csak" 16 százalék.

A francia válaszadók több, mint fele (58 százaléka) az osztrákokhoz hasonlóan tettesnek és áldozatnak látja hazáját, de az 1981 után születettek 45 százaléka nem tudott arról, hogy a francia kormány együttműködött a nácikkal. Mindössze két százalék tudott a párizsi külvárosi drancy-i internációs táborról, ahonnan 67 400 zsidót deportáltak lágerekbe.

Pedig Franciaországban a nemzeti tanterv része a holokauszt, a diákok háromszor is tanulnak róla. Először 11 évesen, majd 15 illetve 17 évesen kerül szóba az órákon. Sok európai országhoz hasonlóan Anne Frank naplója kapcsán beszélnek az iskolában először a témáról.

"Ez volt az első alkalom, hogy hallottam a haláltáborokról, és a zsidók sorsáról. Máig belevésődött az emlékezetembe" - emlékezett vissza Raphaël Spina francia történelemtanár, aki a nyolcvanas évek végén tanult erről diákként.

A tanárnak el kell mondania a diákjainak azt, hogy anélkül, hogy meg akarta volna ölni a zsidókat, a Vichy rezsim 1940-ben úgy döntött, hogy üldözi őket, először egy diszkriminatív státusszal, ami saját kezdeményezése volt. Majd kollaborált a letartóztatásokban és a deportálásokban, a bábállam nélkül a németek nem tudták volna véghezvinni a tervüket (még akkor is, ha Pétain és Laval rendszere nem tudta pontosan, hogy milyen sors vár a deportáltakra) - mondta Spina.

Görögország

Görögországban, ahonnan 55 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, Vyron Ntegkasz történelemtanár a leggyakrabban a tudatlanság ellen lép fel, aminek oka a kor.

A holokauszt a diákjainak régmúltban történtnek számít "ezért néha nehéz felfogniuk, hogy az áldozatok még akár ma is életben lehetnek, és érezhetik a következményeit a történteknek. A történelemkönyvekben vannak beszámolók görög zsidóktól, és néha a diákokat meglepi, hogy vannak görög zsidók - mondta az Euronewsnak Ntegkasz.

HIRDETÉS
AFP/SAKIS MITROLIDIS
Gyerekek tesznek virágot egy holokauszt emlékműre a görögországi SzalonikibenAFP/SAKIS MITROLIDIS

A holokauszt témája görög nemzeti alaptantervnek is a része. A diákok 13 éves korukban a franciákhoz hasonlóan Anne Frank naplójának olvasásával találkoznak a holokauszt témakörével először. Majd egy évvel később történelemórán veszik. Azok a diákok, akik 14 éves koruk után is tanulnak történelmet (csak addig kötelező), 17 évesen újra tanulnak róla.

Lengyelország

Lengyelország területén hat haláltábort hoztak létre a nácik, közülük a legismertebb Auschwitz-Birkenau, ahova háromszázezer lengyel zsidót deportáltak, és százötvenezer nem zsidó származású lengyelt.

Lengyelországban 2018 februárjában fogadtak el egy törvényt, mely akár börtönnel is büntetné azokat, akik a lengyelek felelősségét vetik fel a holokauszttal kapcsolatban. Bár pár hónappal később a törvényt módosították, büntető-per helyett adott esetben csak polgári-peres eszközökkel lehet élni, de így is jelentős hatással van azokra, akik a témáról tanítanak az országban.

Ugyanebben az évben jelentette be a kormány, hogy létrehoz egy új, a holokauszt-oktatással foglalkozó tanácsadó testületet, mely a lengyel oktatás mindhárom szintjén (általános iskola, a középiskola alsó és felső tagozata) megállapítja a kötelezően tanítandó minimumot.

Magyarország

Magyarországon is szerepel a Nemzeti Alaptantervben a holokauszt. Történelemórán kétszer kerül elő, iskolatípustól függően. 2001 óta április 16-án Magyarországon holokauszt emléknapot tartanak, ezen a napon minden oktatási intézményben meg kell róla emlékezni.

HIRDETÉS

A tanulók nagy része 14 éves korában hall először a témáról, de a hat- és nyolcosztályos képzési formában lehet, hogy csak az utolsó évben tanul róla tanórai keretben, és ez problematikus is - mondta az Euronewsnak Poros András magyar történelemtanár hozzátéve, hogy a helyi tantervek, ha akarják, korrigálhatják ezt a problémát.

Magyarországon nemcsak történelemórán, de nagy valószínűséggel irodalomórán is téma a holokauszt, a magyar Nobel-díjas író Kertész Imre és Radnóti Miklós költő miatt (de említhetnénk az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napján agyonvert Szerb Antalt is - a szerk.) Emellett a magyar oktatásban erkölcstan, társadalomismeret, és esetleg idegen nyelvórákon is beszélhetnek a holokausztról a diákoknak a tanárok.

Tapasztalatai szerint nem gond a tényanyag átadása a témáról, szerinte az igazi nehézség a tanulók érzékenyítése, de ez egyben szép feladat is.

Magyarországon természetesen érzékeny téma, mindig is az volt, mondta Poros András, hozzátéve, hogy "a jelenlegi kormányzat igyekszik sajátos nézőpontból, a magyar részvételt és felelősséget kisebbítve bemutatni, de a hivatalos tanterv egyelőre nem megy el ebbe az irányba".

A magyar történelemtanár fontosnak tartja a holokauszt oktatását, és azt is, hogy "a tanulók aktivitásán alapuló módszerek kerüljenek előtérbe", erre vannak is már jó gyakorlatok.

HIRDETÉS

Egy vonatkozással nem ért egyet: nem kapcsolná össze a toleranciára neveléssel, mert az félrevihet.

A holokausztról való tudás nem függ össze a toleranciával, hiszen nem a tolerancia hiányzott a bűnök elkövetőiből és a passzív tömegekből, hanem az alapvető emberség - fogalmazott. Nem a tolerancia hiánya vezet a holokauszthoz, és fordítva: a holokauszt feldolgozása nem segíti a tolerancia elterjedését. Egymás mellé téve túlságosan kitágul mindkét fogalom, és az oktatásra ezért nem alkalmas - mondta.

Németország

Németországban a holokauszt az egyetlen olyan témakör, ahol a külön tantervvel bíró 16 szövetségi tartomány együttműködik. Történelem és állampolgári ismeretek órán kötelező, és nagy valószínűséggel foglalkoznak vele irodalomórán és hittanon, esetleg biológia, művészettörténet és énekórán is. Bár Bajországon kívül máshol nem kötelező, a legtöbb iskolást legalább egyszer elviszik egy koncentrációs táborba.

Németország tudatában van, hogy mekkora a felelőssége az európai történelem legszörnyűbb bűntetteiben, és törekszik arra, hogy feldolgozza ezt az örökséget. Ha Németország bármit is megoszthatna a tapasztalataiból, az ez: az egyetlen út a megbékéléshez a szembenézés a sötét igazsággal arról, hogy mit történt. Egy nem teljesen és őszintén feltárt múlt teher marad a jövőben - írja a németországi holokauszt-oktatásról a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA).

A német perspektíva mindig része az oktatásnak - mondta egy német egyetemi tanár.

HIRDETÉS

Megvitatják, hogy alakulhatott ki a náci diktatúra, hogy része a német történelemnek, hogy fejlődött ki a náci mozgalom az első világháború után, mi volt a Weimari Köztársaság szerepe, és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie, melyek közt ott volt a széleskörű antiszemitizmus. Átbeszélik, hogy kik voltak a német tettesek, és hogy miként reagált a német társadalom a holokausztra. Természetesen a német zsidók történelme is tananyag a német történelemben - sorolta az Euronewsnak Dr Jan Schulte, aki a Bochumi Egyetemen tanít modern kori történelmet, kifejezetten a náci bűnök történetét. Emellett a hadamari emlékmúzeum vezetője is. Hadamarban egy egészségügyi intézményből lett eutanáziaközpont volt az egyik helyszíne a nácik a fogyatékkal élők kiirtását szolgáló programjának. A T4-akció keretében a becslések szerint kétszázezer fizikai- vagy szellemi fogyatékos embert gyilkoltak meg Németországban és Ausztriában.

Szintén az oktatás része annak megvitatása, hogy a német lakosság mit tudott a zsidók megsemmisítéséról, és azt tanítják, hogy tudtak a holokausztról - tette hozzá.

Schulte tapasztalatai szerint a diákok szívesen és lelkesen beszélnek a náci múltról és arról, hogy milyen következményei lehetnek a jelenre. A múzeumba látogatók gyakran látnak kapcsolatot a zsidók náci Németország-beli szegregációja és az olyan csoportok, mint a menekültek jelenlegi marginalizációja között.

A holokauszt történetének oktatása alapvető fontosságú a mostani eseményekre való reflexió miatt. Ha egymás mellé tesszük a múltról való tudásunkat, főleg a náci diktatúráról és a holokausztról valót, a növekvő antiszemitizmussal, a rasszista retorikával, és a másnak tűnő csoportok marginalizálásával, akkor látjuk, hogy mi történhetik - fogalmazott Schulte. A neonáci és a rasszista retorikának következményei vannak. Ezt láttuk már a múltban, és más mértékben, de ezt látjuk a jelenben is - tette hozzá.

AFP/PABLO GONZALEZ
Légi fotó az Auschwitz II - Birkenauról, és a haláltáborba vezető sínekrőlAFP/PABLO GONZALEZ

Olaszország

Olaszországban a politikai megosztottság példája lett az auschwitzi iskolai utak ügye. Civita Casterllanában, egy Rómától északra található városban a szélsőjobboldali Liga vezette helyi tanács úgy döntött egy hónapja, hogy megvonja az náci haláltáborba szervezett utakra szánt támogatást.

HIRDETÉS

Nicola Zingaretti, a baloldali Demokrata Párt vezetője, a régió kormányzója erre válaszként a Twitteren azt írta, hogy a régió hajlandó fizetni ezekért az utazásokért, ha az önkormányzat nem gondolja meg magát.

Novemberben Predappio, a város ahol Mussolini született, és el is temették, megtagadott egy 370 eurós ösztöndíjat egy diáktól, aki Auschwitzba szeretett volna látogatna egy iskolai projekt keretében. Roberto Canali helyi polgármester azt mondta, hogy nem az Emlékezés Vonata program ellen vannak, de "ezek a vonatok csak egy helyre mennek, és nem akarnak együttműködni azokkal, akik minden másról megfeledkeznek".

A holokausztról részletesen tanulnak a diákok a modern kori történelemről szóló órákon az olasz iskolákban, az utolsó évükben, mikor 18 évesek. Egyszerűsített és rövidebb formában korábban, az általános iskolában is tanítják.

Svédország

Svédországban is része a tantervnek a holokauszt, de az eddig említett országokkal ellentétben a konfliktusban semleges állam pozitív tetteiről van szó az órákon. A 13 és 15 év közötti diákok mindkét világháborúról tanulnak, az okaikról és a következményeikről. A középiskolában nem kötelezően szerepel a tantervben, de Tobias Lundqvist svéd történelemtanár szerint, mivel a diktatúrák és a népirtás témakör kötelező, ezért mégis szóba kerül.

Óráin tanít a diákoknak az úgynevezett fehér buszokról, melyekben a Svéd Vöröskereszt és a dán kormány több, mint tizenötezer rabot menekített ki a koncentrációs táborokból 1945 tavaszán, tárgyalt a Harmadik Birodalommal a szabadon engedésükről, majd Németországból Dánián át szállították át az embereket Svédországba.

HIRDETÉS

Lundqvist szerint az ilyen tanórák fontosabbak mint valaha. "Úgy értem, hogy a svédországi oktatás a holokausztról tökéletes, de a szélsőjobboldali pártok erősödésé látva az országban és Európában úgy érzem, hogy meg kell ezt őrizni és életben kell tartani - mondta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mesébe illő történet a zsidókat mentő lekvárgyárosokról

A holokauszt áldozataira emlékeztek

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát