Az Európai Parlament a múlt héten szólította fel az unió horvát elnökségét a cselekvésre Magyarország és Lengyelország ügyében.
HIRDETÉSAz Európai Parlament múlt csütörtökön határozatban szólította fel az unió horvát elnökségét arra, ne késlekedjen a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásával Magyarország és Lengyelország esetében.
Az unió szerint mindkét országban veszélybe került a demokrácia, ezért indult eljárás, amelynek a végén szankciókról dönthetnek a tagállamok. Szerkesztőségünk megkereste a horvát elnökség szóvivőjét, hogy megtudjuk, hogyan reagálnak a parlamenti állásfoglalásra.
Fontosnak tartják a jogállamiság védelmét, amely az unió egyik alapvető értéke. Szerintük ezt azonban leginkább párbeszéd által lehet elérni - írták válaszukban az Euronews-nak.
"A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének és ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében" - írta Bruno Lopandic, a horvát elnökség szóvivője.
A hetes cikkely szerinti eljárás folytatódik Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, tette hozzá. Az azonban még nem dőlt el, milyen formában, milyen tartalommal és milyen rendszerességgel követik majd egymást az események.
"Jelenleg folynak a megbeszélések a partnerekkel az Európai Tanácsban és az Európai Bizottsággal is" - közölte a szóvivő. "A fejlemények ismeretében döntünk majd arról, hogy milyen lépések történjenek. Ezekről természetesen rendszeresen tájékoztatjuk majd az Európai Parlamentet" - zárul a levél.
A hetes cikkely szerinti eljárást 2018 szeptemberében indította el az Európai Parlament Magyarország ellen. Ezután az első meghallgatásra egy évet kellett várni. Összesen két meghallgatás volt, ezeken a magyar kormányt képviselő Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy bármilyen rendszerszintű hiányosság lenne a magyar jogállamiságban vagy a demokráciában.
Egyébként a magyar kormány álláspontja hasonló a horvát elnökségéhez az ügyben: Varga Judit is a tagállamok párbeszédeként képzeli el az folyamatot és nyilvánvalóan a kormánynak nem lenne ellenére, ha lekerülnének a szankciók a napirendről.
Az Európai Parlament képviselőit aggasztja a hetes cikkely szerinti eljárás bonyolultsága és az elhúzódása, ezért csütörtökön arra kérték a tanácsot és a horvát elnökséget, hogy gyorsítsák fel a folyamatot és tartsanak újabb meghallgatásokat. A határozat szövege azt is tartalmazza, hogy az jogállamisági eljárás kezdete óta romlott a helyzet Magyarországon és Lengyelországon. A dokumentumot nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament, a Fidesszel szövetséges Európai Néppárt EP-képviselői is túlnyomórészt igennel voksoltak.