A perzsa állam elnöke közölte, hogy ha az európai diplomácia továbbra is támadja Iránt a Washinton által már felmondott atomegyezmény megsértése miatt, veszélybe kerülhetnek a Közel-Keleten állomásozó katonái.
Veszélybe kerülhetnek a Közel-Keleten állomásozó nyugati csapatok, ha az európai hatalmak továbbra is fenyegetik Iránt. Ezt a perzsa állam elnöke mondta válaszul az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország közös közleményére. Ebben a 2015-ös atommegállapodás három aláírója nehezményezi, hogy Irán megszegi az abban vállaltakat, és tárgyalást sürget az egyezmény helyreállítása érdekében.
HIRDETÉSHasszán Rohani úgy fogalmazott, hogy ma még csak az amerikai katonák vannak veszélyben, holnapra az európaiak is veszélybe kerülhetnek. Jobb a békesség, Irán nem akar bizonytalanságot a világban. Azt akarja, hogy az európaiak szép okosan, ne pedig háború árán hagyják el azt a térséget.
A történelmi megállapodást, amely az iráni atomprogram korlátozásáról, cserébe a nyugati büntetőintézkedések feloldásáról szól, az Egyesült Államok felmondta 2018-ban. London, Párizs és Berlin azóta igyekszik meggyőzni Teheránt arról, hogy továbbra is életképes a szerződés, amelyet rajtuk kívül Kína és Oroszország is érvényesnek tart. A perzsa állam kivárt, majd múlt év tavaszán bejelentette, hogy ő maga sem tekinti kötelező érvényűnek a megállapodásban foglaltakat.
Hasszán Rohani költői kérdések sorát tette fel az európai diplomáciának mondván, mit tett Európa, amikor Donald Trump felmondta a klímaegyezményt. És mit akkor, amikor nekiment a NATO-nak, amikor kilépett az Unescóból, aztán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából?
Irán fokozatosan oldotta fel a vállalt korlátozásokat az elmúlt évben, majd Szulejmáni tábornok likvidálása után, idén január elején bejelentette, hogy a továbbiakban az atomalku egyetlen pontját sem veszi figyelembe.
Az Európai Unió vezető politikusai azt hangsúlyozzák, hogy nem szankciókkal, hanem érdemi tárgyalásokkal akarják rávenni az iráni vezetést arra, hogy ne számolja fel a több mint tíz évig tartó egyezkedés eredményét. A protokoll szerint a feleknek harminc napjuk van a tárgyalásos rendezésre, és ha nem sikerül megállapodniuk, indokolt esetben meghosszabbíthatják ezt a határidőt, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vihetik az ügyet, ahol jobb híján újból kivethetik Iránra azokat a szankciókat, amelyeket az atommegállapodás értelmében feloldottak korábban.