Magától tud mozogni és ha félbevágják, meg is gyógyítja magát.
**Megépítették az első, élő sejtekből álló robotot amerikai kutatók. A robot képes haladni egy célpont felé és meggyógyítani magát, ha sérülés érte. **
A Vermonti Egyetem kutatói egy szuperszámítógépen futtattak le egy evolúciós algoritmust, hogy megtervezzék békabőr- és -szívsejtekből a robotot, amelyet azután a Tufts Egyetem tudósai hoztak létre afrikai békák embrióiból vett őssejtekkel. Apró csipeszeket és elektródákat használtak arra, hogy a sejtekből összeállítsák a számítógépes tervek alapján a robotokat.
Arra jutottak, hogy a bőrsejtek sokkal passzívabb szerkezetet alkotnak, míg a szívizomsejtek összehúzódása előre irányuló mozgást tesz lehetővé, így a robot képes az önálló mozgásra.
A Science Alert cikke szerint egy élő, programozható organizmusról van szó, egy teljesen új biológiai gépről.
Ezek a milliméter széles, újrakonfigurálható organizmusok képesek a mozgásra és arra, hogy felfedezzék vizes környezetüket - olvasható a tanulmányban, mely xenobotnak nevezi őket.
A xenobotok képesek körben mozogni, együttesen elmozdítani apró részecskéket egy központi helyre. "Ez egy lépés abba az irányba, hogy a számítógép tervezte organizmusokat használjunk intelligens hatóanyag-szállításra" - mondta el Joshua Bongard, a Vermonti Egyetem kutatója.
Számos hasznos felhasználási módja lehet ezeknek az élő robotoknak, olyan feladatokat végezhetnek el, melyeket más gépek nem tudnak végrehajtani. Ilyen például a szennyező vegyületek vagy radioaktív szennyeződések felkutatása, az óceánokban lévő mikroműanyagok összegyűjtése vagy az artériákban felhalmozódó plakk eltávolítása - mondta el Michael Levin, a Tufts Egyetem tudósa.
Egy másik teszt során az élő robotokat megvágták és megfigyelték, mi történik velük. "Majdnem teljesen félbevágtuk a robotot, amely 'összevarrta' magát, és folytatta az útját" - mondta Bongard.
Jó, de meddig élnek?
Mivel a xenobot nem tud táplálkozni vagy bármilyen más módon energiát felvenni, csak a bennük eleve megtalálható lipidekre és fehérjékre támaszkodhattak, amelyek körülbelül egy hétre elegendő energiát biztosítottak. Ez azért megkérdőjelezi azt is, mennyiben nevezhetők élőnek a xenobotok, hiszen egy hét után csak halott sejtek maradnak, és nem képesek semmiféle önfenntartó reprodukcióra.
Az egyetem kutatói szerint azonban éppen a fentiekben rejlik az előnyük. Mivel a műanyagokkal szemben ezek biológiailag lebomlanak, talán megoldható, hogy a jövőben ilyen szerkezetekkel juttassák el a gyógyszereket az emberi testen belül a megfelelő helyekre.