Bár a Fidesz évekig csak halasztotta a kihirdetést, most már kategorikusan elutasította a kormány a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről szóló nemzetközi szerződés ratifikálását. Ellenzéki EP-képviselők kritizálták a döntést, ami szembemegy az Európai Parlament állásfoglalásával.
HIRDETÉSBár az Európai Parlament felszólította az összes tagállamot, hogy ratifikálják a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről szóló Isztambuli Egyezményt, Varga Judit magyar igazságügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány nem terjeszti a parlament elé a dokumentumot.
Tavaly novemberben az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el azt a nem törvényerejű állásfoglalást, melyben a képviselők felszólítják a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanácsot: sürgősen zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezmény, azaz az Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatát. Jelenleg hét EU-tagállam nem hagyta még jóvá a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és a megelőzésről szóló egyezményt, az EP annak késedelem nélküli ratifikációjára szólította fel őket.
Azonban a magyar kormány más állásponton van.
Varga Judit magyar igazságügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán az egész országot megrázó, győri kettős gyermekgyilkosság miatt készült jelentés egy megállapításaként közölte, hogy a kormány nem ratifikálja a "migrációt is támogató egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek".
Varga szerint az Isztambuli Egyezménynek "az ügyhöz semmi köze". Hozzátette azt is, hogy "a magyar jogrendszer hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít".
Civil nőjogi szervezetek évek óta sürgetik a 2014-ben aláírt egyezmény ratifikálását. Volt, hogy az országgyűlés szavazott is róla, például 2015-ben, de olyan is, hogy a kihirdetésről szóló javaslat már a bizottság szintjén elakadt, például 2017-ben.
A magyar kormány tagjai az aláírást követő években még arról beszéltek, hogy rendkívül idő- és pénzigényes folyamatról van szó. Az utóbbi pár évben egyre kritikusabb hangnemben szólaltak meg az ügyben. Varga tavaly az igazságügyminiszteri meghallgatásán politikai hisztinek minősítette a nemzetközi szerződést. A mostani Facebook-poszt az első alkalom, hogy a Fidesz fő témájával, a bevándorlással is összefüggésbe hozzák az egyezményt.
A nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem világnapján közzétett minisztériumi közleményben azt írták, hogy "a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar nőket a tömeges bevándorlástól, és az azzal együtt járó, nők elleni erőszakos bűncselekményektől, amelyeknek száma a bevándorlóországokban radikálisan megnőtt".
Benyújtja újra az egyezményt a parlamentben a DK
"Hiába jut lassan minden hétre egy tragédia, a kormány még mindig nem fogadta el a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményt" - válaszolt a közösségi médiában Varga videójára Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
A politikus közölte, hogy a pártja ismételten benyújtja a magyar parlamentnek az Isztambuli Egyezményt. Kormánypárti támogatás nélkül azonban nem lesz többségük.
"Ha meghal két kisgyermek, akiket meg lehetett volna menteni, az szerintünk nem politikai hiszti, hanem tragédia" - fogalmazott Varga korábbi szavait idézve Dobrev.
Momentum: a Fidesz nem ismerte fel a problémát
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője imázsfilmnek minősítette a miniszter videóját, ami "komolytalanná tett egy nagyon súlyos témát: a bántalmazott nők szenvedését, akiknek a 9 éve kormányzó Fidesz nemhogy valódi segítséget nem nyújtott, de magát a problémát sem ismerte el".
A liberális-centrista Renew Europe (Európa Megújul) frakciójának tagja videójában levelet írta Varga Juditnak, és arra kérte, hogy "ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, védjék meg a bántalmazott embereket, és előzzék meg az erőszakot".
Szlovákiában és Bulgáriában is kényes ügy
Nem csak Magyarországon vitás kérdés az Isztambuli Egyezmény ratifikálása. Szlovákiában a parlament arra utasította a kormányt, hogy állítsa le a ratifikációs folyamatot. Elképzelhető, hogy az ügyben a februári választásokig nem lesz előrelépés.
Bulgáriában 2018-ban több oldalról is heves kritika fogadta a kormány ratifikációs javaslatát, ezért a konzervatív Bojko Boriszov kormányfő elhalasztotta a folyamatot, és az alkotmánybírósághoz fordult véleményért. Az egyezményt támadók szerint az hivatalosan elismerné a harmadik nemet és az azonos neműek házasságát. Az alkotmánybíróság állásfoglalása szerint ez nem felel meg a bolgár alkotmánynak, mely csak nőt és férfit ismer el.
További öt tagállam nem ratifikálta még az egyezményt: Csehország, Litvánia, Lettország és az Egyesült Királyság.
Az Isztambuli Egyezmény teljes szövegét ide kattintva olvashatják el.