A finneknél már eddig is voltak munkaügyi reformok, hogy jobb legyen a munka-élet egyensúly.
HIRDETÉSFelkapta a hírt a nemzetközi sajtó, miszerint a nemrég finn kormányfővé választott Sanna Marin megtenné "a következő lépést a munkaerő piacon" és bevezetné a négynapos munkahetet.
Mint később kiderült, Marin valóban mondott ilyet, de még miniszterként pár hónappal korábban, augusztusban, egy panelbeszélgetésen. Mint felvázolta, elképzelése szerint a jelenlegi ötnapos munkahetet vagy négynaposra kellene rövidíteni, vagy napi hat órára kéne csökkenteni a munkaidőt.
"Úgy hiszem, az emberek megérdemlik, hogy több időt töltsenek a családjukkal, szeretteikkel, hobbijukkal, vagy az életük más területeivel, például kultúrával. Ez lehetne a következő lépés számunkra a munka világában" - mondta Marin. Pontos részleteket azonban egyelőre még nem tudni a javaslatról.
Ezt az augusztusi cikket január elején, már miniszterré választása után brit és amerikai lapok is átvették - holott a finn kormány hivatalosan még semmilyen fórumon nem publikálta azt. Ami tény: ha az elképzelés megvalósulna, ők lennének az első ország az unióban, ahol hivatalosan is csak heti négy napot kellene dolgozni.
Finnország már az elmúlt évtizedekben is jelentős változásokat foganatosított a munkavégzés kapcsán: 1996-ban elfogadták azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette a munkavállalók egy nagy része számára, hogy munkaidejük kezdetét három órával eltolják vagy épp korábbra hozzák.
A franciák és svédek is hasonlóval próbálkoznak
A szomszédos Svédországban 2015-ben már bevezették a hatórás munkanapokat - igaz, heti öt napban. Az eredmények azt mutatják, hogy ezt követően az alkalmazottak boldogabbak, termelékenyebbek voltak, és anyagilag sem szenvedtek hiányt, miközben az általuk kiszolgált ügyfelek is elégedettebbek voltak kiszolgálásukkal, mint korábban. Az egyetlen hátrány az volt, hogy az államnak így nagyobb anyagi terheket kellett vállalnia.
Franciaországban 2000-ben vezették be a 35 órás munkahetet - ami napi hét óra munkát jelent. A munkavállalók éltek is a lehetőséggel - sokan csupán 4 vagy 4,5 napot dolgoznak hetente, de olyanok is akadnak, akik továbbra is öt napot, ám csupán hét órában dolgoznak. Az országban azt is szabályozták, hogy mennyi a maximálisan végezhető munkaórák száma hetente: 48 óra.
A privát vállalatoknál is többen kipróbálták már a rövidített munkahetet: 2019 novemberében például a japán Microsoft kezdte tesztelni a négynapos munkahetet - aminek eredményeként 40 százalékkal nőtt termelékenységük. A legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall pedig nemrég kiküzdötte, hogy tagjai heti 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket.
Mivel az IG Metall a legnagyobb német szakszervezet, és a hozzá tartozó, nagy autóipari cégek a legnagyobb német vállalatok közé tartoznak, ennek a kísérletnek hosszú távú következményei lehetnek az ipar egészére nézve, hiszen a nagy szakszervezeteket és a nagy cégeket gyakran követik a többiek, és egy-egy ehhez hasonló, eleinte próbaként alkalmazott változtatás később általánossá válhat.