Tíz momentum, ami örökre megváltoztatta Európát a tízes évekből

HIRDETÉS

Az elmúlt tíz évben számos korábban elképzelhetetlennek tűnő esemény történt. Többségük tragikus, igaz, történtek reményre okot adó dolgok és kezdeményezések is. Az Euronews 12 nyelvű csapatának újságírói összeszedték, hogy melyik 10 volt az, ami örökre megváltoztatta kontinensünket. Ezeket kronológiai sorrendben közöljük.

1. A görög válság

Az Európai Unió, de legalábbis az eurózóna létezését is veszélyeztette Görögország adósságválsága, mely szinte a teljes elmúlt évtizedre rányomta a bélyegét a mediterrán országban, de az egész EU-ra hatással volt. A 2010 tavaszán kezdődött adósságválság éveken át fő téma volt az európai csúcsokon, és címlapokon voltak a viták, az éjszakába nyúló tárgyalások, ahogy idén a bevándorláspolitikai kérdésekben, vagy éppen a brexit miatt történt.

A görögöknek nyújtott mentőcsomagokra csaknem 290 milliárd eurót költöttek, és közben nemcsak az eurózóna, hanem az EU egysége is veszélybe került. Közvetett következményeit tekintve pedig számos, Európát mai napig meghatározó folyamat elindítója volt a válság. Szerepe volt az Egyesült Királyságban a kilépéspártiak megerősödésében. Szerepe volt a hagyományos német pártoktól támogatókat elhódító bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) létrejöttében. A mentőcsomagban való részvételről addig vitáztak a szlovák kormánypártok 2011-ben, hogy felbomlott a koalíció. Azóta nem tudott újra hatalomra jutni jobbközép párt Magyarország szomszédságában.

Minden EU-tagállamot érintenek azok az intézkedések, melyekkel azt próbálják az EU intézményei elkerülni, hogy valaha hasonló történhessen: a szigorítások azonban azzal járnak, hogy elvesznek teret vesznek el a nemzeti kormányoktól, és ebből pedig a szuverenitás kontra mélyebb integráció vitájának mélyülése következik.

2. Terrortámadások Norvégiában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban és Spanyolországban

2011. július 22-én bomba robbant Oslo kormányzati negyedében, mely 8 ember halálát okozta. A robbantó ezután rendőri egyenruhába öltözve Utoya szigetére ment, és lemészárolt 69 fiatalt a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában. A merénylő szélsőjobboldali és iszlámellenes nézeteket vallott.

2015. november 13-án nem sokkal kilenc után több öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Párizsban a Stade France stadionnál, a barátságos Franciaország-Németország mérkőzés alatt. Eközben egy autóból tüzet nyitottak több étterem teraszára. Nem sokkal este 10 előtt pedig a Bataclan koncerttermébe hatoltak be fegyveresek. Az Eagles of Death Metal koncertjén több tucat embert lemészároltak. Az összehangolt merényletsorozatban 130-an vesztették életüket. A támadássorozat 10 hónappal az egész világot sokkoló Charlie Hebdo elleni merénylet után történt. A szerkesztőségben, valamint egy zsidó boltban történt lövöldözésben 17-en vesztették életüket.

2016. július 14-én este Nizzában harmincezres tömeg gyűlt össze megnézni a hagyományos, a francia forradalom évfordulóját ünneplő tűzijátékot a Boulevard des Anglais-n, a város forgalmas körútján, melyet ilyenkor megnyitnak a gyalogosforgalom előtt. Nem sokkal a tűzijáték vége után egy Nizzában élő tunéziai állampolgár egy kamionnal a tömeg közé hajtott. A merényletnek 86 halálos áldozata és 458 sérültje volt. A halálos áldozatok közt 13 gyerek volt.

A két véres francia merényletért a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vállalta a felelősséget. Szintén a dzsihadisták követtek el kettős merényletet Belgiumban 2016.márciusában (32 halálos áldozata volt a reptér és a metró elleni támadásoknak). Az Iszlám Állam vállalta magára a berlini merényletet, ahol egy kamionnal hajtott be egy tunéziai férfi a karácsonyi vásárba 12 ember halálát okozva. 2017-ben Manchesterben Ariana Grande koncertje után robbantott egy férfi, a merényletnek 22 halálos áldozata volt. Barcelonában 2017 augusztus 17-án követett el gázolásos merényletet a katalán város híres sétálóutcájában, 14 embert öltek meg.

Az elmúlt két évben több nyugat-európai ország hatósága számolt be arról, hogy tervezett merényleteket hiúsítottak meg. A terrorizmus megjelenése, és az összesen több száz áldozatot követelő támadások a biztonságot szinte minden más érték elé helyezték a kontinensen.

3. Ukrajna: a forradalom, ami az Európa-pártiság vagy oroszbarátság kérdéséből indult ki (2013-2014)

2013-ban kezdődtek a tüntetések Magyarország szomszédságában, miután az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics lehetetlenné tette, hogy Ukrajna szabadkereskedelmi egyezményt és társulási szerződést írjon alá az EU-val. A kijevi Majdan-téren kezdődő békés diáktüntetések forradalommá alakultak, a legvéresebb nap 2014. február 20-án volt, amikor több mint 50 tüntetőt lőttek le mesterlövészek.

A tüntetések miatt Janukovics lemondott és elhagyta Ukrajnát, az országban azonban azóta sincs teljes nyugalom.

4. Krím annektálása, harcok Kelet-Ukrajnában (2014-)

Európában a második világháború vége óta nem volt arra példa, hogy egy ország katonai erővel megváltoztassa a határait egy vele szomszédos országgal úgy, hogy magához csatol területet.

2014. február 27-én, az ukrán válság idején jelöletlen egyenruhákban nagyszámú katona jelent meg a Krím félszigeten, az orosz hadsereg modern eszközeivel és fegyvereivel felszerelkezve. A fegyvereseket, akik hatékonyan megszállták a félsziget jelentős stratégiai pontjait a helyi lakosok és az orosz média kis zöld emberkék, vagy udvarias emberkék néven kezdte emlegetni.

Az orosz kormány eleinte tagadta, hogy a Krím katonai támaszpontjai feletti uralmat átvevő udvarias emberek az ő fennhatósága alatt állnának, később azonban elismerte ezt. 2016-ban Szimferopolban emlékművet állítottak az álruhás megszállók tiszteletére. 2019-ben pedig a félsziget Oroszországhoz csatolásának ötödik évfordulója előtt aktivisták kis zöld embernek öltözve osztogattak virágot.

2014. március 16-án rendeztek népszavazást a Krím-félszigeten arról, hogy egyesüljön-e a terület az Oroszországi Föderációval. Lényegi kampány, és a megszállás előtti állapot helyreállítását támogató opció nem volt. A referendumot hivatalos, pártatlan nemzetközi megfigyelők nélkül rendezték. 96,7 százalék voksolt az Oroszországgal való egyesülésre.

A félsziget a nemzetközi jog szerint továbbra is Ukrajnához tartozik. Azóta sem ismeri el legitimnek az Oroszországhoz csatolást Ukrajna és az ENSZ-tagállamok túlnyomó része (köztük a NATO és az EU tagjai).

2014. márciusában kezdődtek a kelet-ukrajnai harcok. A donyecki és luhanszki területeken tartott oroszbarát demonstrációkból alakult ki a fegyveres konfliktus a szeparatisták és az ukrán hadsereg közt. A már öt és fél éve tartó kelet-ukrajnai harcoknak több mint 13 ezer halálos áldozatuk van, a területen élő civilek gyakorlatilag háborús körülmények közé kényszerültek.

2014. szeptemberében, majd 2015. februárjában tűzszünetet kötött az ukrán vezetés a szeparatistákkal Minszkben, azonban ezt rendre megsérti mindkét fél, miközben egymást hibáztatják a helyzet megoldatlanságáért.

HIRDETÉS

5. Két légi katasztrófa, ami megrázta a világot (2014. és 2015.)

2014. július 17-én az orosz-ukrán határ közelében lezuhant a Malaysia Airlines 17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata. A repülőn 283 utas és 15 fős személyzet volt, senki nem élte túl a katasztrófát. A tragédia áldozatainak több mint fele holland állampolgár volt. A repülőn 80 gyerek utazott. Bár több légitársaság elkerülte ezt a területet biztonsági okokból, csak a gép lelövésének a napján körülbelül 160 repülő haladt át a régió felett.

A Holland Biztonsági Testület zárójelentése szerint a gépet orosz szeparatisták lőtték le. Négy orosz és egy ukrán állampolgárt vádoltak meg a tragédia okozásával 2019 nyarán. Az ügyet idén márciusban tárgyalják majd Hollandiában.

2015. március 24-én Germanwings a spanyolországi Barcelonából németországi Düsseldorfba tartó 4U9525-ös járata 40 perccel a felszállás után eltűnt a radarokról, miután gyors süllyedésbe kezdett. A gép pszichiátriai gondokkal küzdő másodpilótája kizárta a kapitányt a fülkéből, majd szándékosan a hegynek vezette a repülőt a francia Alpokban. A gépen tartózkodó 150 ember közül senki nem élte túl a katasztrófát. Két kisbaba, és tizenhat diák is volt a fedélzeten, az áldozatok többsége német illetve spanyol állampolgár volt.

A megrázó tragédia óta után nem sokkal új biztonsági intézkedést vezettek be miszerint a repülés közben végig legalább két embernek kell lennie a pilótafülkében. Ez a szabályt a katasztrófa idején már több légitársaság alkalmazta, de a Lufthansa-csoport, melyhez a Germanwings tartozott, nem.

A német parlament arról fogadtak el törvényt, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezzenek a pilótákon, hogy kiderüljön, nem állnak-e gyógyszer, drog vagy alkohol hatása alatt.

HIRDETÉS

A légi baleseteket vizsgáló francia hivatal (BEA) jelentésében két biztonsági ajánlást fogalmazott meg arra, hogyan szűrjék a pilóták repülési képességét, a pszichológiai és pszichiátriai problémákra koncentrálva, hogy ne történhessen hasonló tragédia.

6. Menekültválság (2015)

2015-ben és a rá következő évben példátlanul sok menekült és migráns áramlott be az Európai Unióba, több mint egymillió ember érkezett. Többségük a Szíriában évek óta tartó háború és terror elől menekült, de más országokból is sokan jöttek.

A menekültválság és a bevándorláspolitikai kérdések tekintetében az azóta eltelt évek óta sem alakult ki konszenzus a tagállamok közt, annak ellenére, hogy egy olyan kérdésről van szó, ahol szinte mindennél fontosabb lenne a közös politika, mert tagállamonként egyedül nem lehet megoldani. Sem azt, hogy az EU határait biztonságosan védjék, sem azt, hogy humánusan kezeljék a kontinensre érkezőket.

7. Párizsi klímaegyezmény (2015)

A konfliktusok, merényletek és politikai dráma között reményre okot adó is volt az elmúlt tíz év eseményei között. Ilyen a 2015-ben Franciaország fővárosában tető alá hozott Párizsi Klímaegyezmény is, melyet azóta a világ szinte összes országa aláírta. Egyetlen kivétellel: az amerikai kormány gyakorlatilag szembefordult minden szövetségesével és legnagyobb versenytársaival. Donald Trump elnök 2017 nyarán jelentette be, hogy kilépteti az USA-t az egyezményből a nemzetközi és amerikai tiltakozás ellenére.

Az egyezményt aláíró országok egyéni vállalásokat tettek többek közt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A megállapodás célja, hogy elérjék: a globális felmelegedést 2 Celsius fok, de de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartsák. Sok szakértő szerint azonban 2019-ben már világossá vált, hogy a négy évvel ezelőtt tett vállalások nem lesznek a kitűzött célhoz elegendőek.

HIRDETÉS

8. Brexit (2016)

David Cameron brit konzervatív miniszterelnök 2015-ös választási kampányában ígéretet tett arra, hogy népszavazást tartanak az uniós tagságról. David Cameront újraválasztották, ő pedig betartotta ígéretét. Egy, inkább a kilépéspártiaktól hangos kampány után minimális főlénnyel nyert az uniós tagság elutasítása, David Cameron lemondott és megkezdődött az éveken át húzódó, fordulatokban gazdag, de cseppet sem mulatságos brexit-dráma a kilépő tagállam és az EU főszereplésével. Jelen állás szerint brexittel kezdődik az év, január 31-ével megszűnik az Egyesült Királyság tagsága. Az EU történelme folyamán először nem bővül, hanem kisebbedik.

9. A #metoo kampány Európában (2017)

Az amerikai filmproducer Harvey Weinstein szexuális zaklatásait feltáró nők mozgalma Európában is tabukat döntött le, és társadalmi vitát indított. Magyarországon is nyilvánosságra kerültek olyan esetek, melyekről az áldozatok nem mertek korábban beszélni, és az egész kontinensen beszédtéma lett, hogy mennyire nehéz a zaklatás áldozatainak megnyílni, beszélni arról, ami velük történt. Sok ezer áldozat meríthetett abból erőt, hogy nincs egyedül, az emberek pedig rádöbbentek arra, hogy hány elhallgatott zaklatási ügy lehet akár a közvetlen környezetében is.

Alyssa Milano amerikai színésznő tweetje, ami útjára indította a #metoo kampányt

10. Kormánybuktató újságírógyilkosságok (2017 és 2018)

2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép végzett Daphné Caruana Galizia máltai újságírónővel, pár nappal azután, hogy bizalmas információkat kapott egy olyan korrupciós ügyről, melyben több máltai miniszter is érdekelt lehetett. A gyilkosság megrendelői sokáig homályban maradtak. Az áttörést Yorgen Fenech üzletember tavaly novemberi őrizetbe vétele hozott. Ezután a szálak több miniszterhez és Joseph Muscat kormányfő kabinetfőjéhez vezettek. Az országban több tüntetést tartottak, melyben a miniszterelnök lemondását követelték .

Az ügybe két évvel a gyilkosság után bukott bele Joseph Muscat, december elején bejelentette, hogy 2020 elején távozik a posztjáról. Az Európai Parlament és több máltai demonstráció résztvevői is azt követelték, hogy azonnal távozzon, mert attól tartanak, hogy míg hivatalban marad, el tud tüntetni nyomokat, bizonyítékokat, melyek hozzá vezetnek.

HIRDETÉS

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én gyilkolták meg nagymácsédi házukban. A gyilkosság megrendelője és elkövetője közt közvetítő Andruskó Zoltán vallomása szerint ebben az ügyben is miniszterek érintettek. Az újságíró-gyilkosság hírére ezrek vonultak az utcára, főleg azután, hogy kiderült politikusok is érintettek az ügyben.

Robert Fico szlovák kormányfő, több miniszter és az országos rendőrkapitány is lemondásra kényszerült. Andruskó Zoltánt december 30-án ítélték jogerősen 15 év börtönbüntetésre, miután egy hónappal korában vádalkut kötött és terhelő vallomást tett. Az ügyben még nem született ítélet a két gyilkos ügyében, ahogy Marián K. nagyvállalkozó ügyében sem, aki a gyanú szerint azért rendelte meg Kuciak kivégzését, mert az lerántotta a leplet kétes üzelmeiről.

Miután pár hónapon belül az Európai Unióban két újságírót gyilkoltak meg a munkája miatt, és a szálak kormányzati körökhöz vezettek, újra reflektorfénybe került a sajtószabadság kérdése a tagállamokban.