Idei legnépszerűbb cikkeinket válogattuk össze, a főbb témák a klímaváltozás és az európai politika voltak.
HIRDETÉSA korábbi évekhez hasonlóan, idén is összeszedtük, melyek voltak azok a cikkeink, amik a legjobban érdekelték a közönségünket.
JANUÁR
Januárban két cikkünk is kiemelt figyelmet kapott. Az egyik a Spanyolországban kútba esett Julen tragédiája volt, melyről az Euronews folyamatosan beszámolt. A kétéves kisfiú szüleivel és rokonaival piknikezett, amikor egy száz méter mély, 25 cm széles, illegálisan fúrt kútba esett január 13-án az andalúziai Totalan városánál. A helyszínre érkező mentőalakulatok mindent megpróbáltak, több mint 300 ember vett részt a mentési munkálatokban, de még így is 13 napba telt, hogy felszínre hozzák a kisfiú holttestét.
A másik egy nemzetközi és magyar politikai vonatkozású cikkünk volt, melyben, elsőként a magyar sajtóban, teljes egészében magyarul közöltük a Finkelstein-formulát, az exkluzív riportot, melyben megszólalt többek közt Orbán Viktor kommunikációs tanácsadójaként dolgozó, Arthur J. Finkelstein közvetlen munkatársa.
Finkelstein volt az, aki tanítványával, majd későbbi kollégájával, a cikkben nyilatkozó George Eli Birnbaummal közösen 2010-ben hatalomra segítette a Fideszt, majd kitalálta és formába öntötte a tökéletes "ellenség", azaz a Soros György elleni kampányt.
A svájci Das Magazin cikkéből kiderül, hogy lett a magyar származású üzletember a gonosz megtestesítője Magyarországon, és az is, hogy mekkora múltja és sikertörténete van a világon a negatív kampányoknak.
ÁPRILIS
Áprilisban három olyan cikkünk is volt, mely az év legolvasottabb anyagai közé került.
Rögtön a hónap elején írtunk az óceánok és tengerek műanyag-szennyezésére figyelmet felhívó tragikus esetről, mikor egy Szardínián partra sodródott bálnatetemben magzata mellett 22 kilogramm műanyagot találtak. A hírt és az elpusztult állatról a képet Sergio Costa olasz környezetvédelmi miniszter osztotta meg.
Azt írta, hogy az állat méhében fejlődő, szintén halott magzata mellett gyomrában 22 kilogrammnyi műanyagszemét gyűlt össze. "Van itt még valaki, aki azt mondja, ezek nem fontos problémák?" - tette fel a költői kérdést a miniszter, aki azt ígérte, minden erejével harcolni fog a tengerek szennyezése ellen.
Április 15-én kora este kigyulladt Franciaország és Európa ikonikus épülete, a párizsi Notre-Dame székesegyház. A tűz valószínűleg a restaurálási munkákhoz használt állványzaton, a tetőnél keletkezett és onnan terjedt tovább. A tűzvészben teljesen leégett az épület teteje és belseje is jelentős károkat szenvedett. A helyreállítási költségek megbecsülhetetlenek - a hírre azonban magánemberek, cégek, városok mozdultak meg és adományoztak komoly összegeket. A francia elnök ígéretet tett a gyors helyreállításra, Emmanuel Macron öt évet említett első nyilatkozataiban.
Szakemberek szerint azonban ez tarthatatlan, így még nem tudni, hogy pontosan mikorra újul meg a Notre-Dame.
Az 1986-os csernobili katasztrófa három, elfelejtett hőséről írt cikkünk is sokakat érdekelt - a Csernobil: az elfeledett búvár hősök arról a három férfiról szólt, akik önként vállalták, hogy alámerülnek a radioaktív vízzel teli reaktorba és szabaddá teszik a biztonsági szelepeket a zsiliprendszeren, hogy a felgyülemlett víz el tudjon folyni. Mindhárman tudták, mit vállalnak ezzel, mert a fő reaktor alatt a sugárzási szint halálos mértékű volt. Megértették a következményeket, és önként föláldozták az életüket a többiekért - cserébe csupán annyit kértek, hogy haláluk után gondoskodjanak hátrahagyott családtagjaikról. (Időközben az HBO óriási sikerű sorozata nyomán kiderült, hogy városi legenda volt az önfeláldozó búvárok halála, valójában túlélték az életveszélyes küldetést. Egyikük nyilatkozott is a minisorozat sikere után a sajtónak - a szerk.)
MÁJUS
Sem az Európai Néppárt, sem a szociáldemokraták számára nem úgy sikerült a májusi európai parlamenti választás, ahogy a korábbi évtizedekben. A Néppárt megőrizte a legnagyobb frakció státuszát, de ahhoz, hogy csúcsjelöltjét a Bizottság elnöki székébe segítse, már nem lett volna elegendő a szociáldemokraták támogatása. A két hagyományos frakciónak 40 év után először nem lett meg együtt a többsége az EP-ben. Szövetségesként így a harmadik legnagyobb frakció, az Emmanuel Macron francia elnök pártjával kiegészült egykori, és újraszervezett Renew Europe (Megújuló Európa) volt a legkézenfekvőbb választás. A liberális-centrista frakció élve előnyös helyzetével, megpróbált feltételeket szabni - így fordulhatott elő, hogy már a választások után pár nappal arról beszéltek, Macron lehet az európai királycsináló. És a francia elnök nem támogatta Manfred Webert, a néppárti csúcsjelöltet, derül ki "Macron pártja ragaszkodik hozzá, hogy a Néppárt rakja ki a Fideszt, különben nincs szövetség" című cikkünkből. A francia párt listájának második helyezettje arról is beszélt, hogy többek közt jogállamisági kérdések miatt egyértelmű, hogy frakciójuk csak akkor léphet szövetségre az Európai Néppárttal, ha nem lesz a tagjai közt a Fidesz. (Végül a Fidesz maradt, és néppárti bizottsági elnök lett - a szerk.)
Sem a bizottsági elnök személye, sem a kiválasztás módja nem a csúcsjelölti rendszeren alapult. De a néppárti csúcsjelöltet nem támogató Orbán Viktor magyar miniszterelnök számításai sem jöttek be. A választási hajrában a szélsőjobb felé kacsingató Fidesz sorsa a Néppártban pedig leghamarabb januárban dőlhet el. Ahogy a választási kampány során az Euronews-nak többször nyilatkozó elemző összegezte: "elvesztette a választásokat a Fidesz európai szinten".
A másik cikk a budapesti hajóbaleset, a Hableány tragédiájáról szóló tudósításunk volt. Május 30-án a Viking Sigyn szállodahajó nekiment a Hableány sétahajónak, ami 7 másodperc alatt elsüllyedt a fedélzetén lévő 35 emberrel együtt. A Hableányon utazó, dél-koreai turisták közül heten élték túl a balesetet. A háromfős magyar személyzet is életét vesztette. Az ügyben még nem született ítélet, a Viking Sigyn kapitánya házi őrizetben van.
JÚNIUS
Júniusban két cikkünk is a legolvasottabbak közt volt: az egyik az Európát sújtó extrém hőhullámról szólt. Az abnormálisan magas, több európai várost sújtó hőmérsékletet egy Észak-Afrikából érkező meleg levegőtömeg okozta. A hőhullámok az idei nyár meghatározó jelenségei voltak, június után még két alkalommal fordultak elő, a mérések szerint pedig 2019 szeptember-október-novembere az eddigi három legmelegebb hónap volt.
Másik írásunk a Műanyagmentes júliusról szóló előzetes volt - a kezdeményezés lényege, hogy egy teljes hónapon át nemet kell mondani az egyszer használatos műanyagokra, helyettük pedig tartósabb alternatívát kell keresni és használni. Mint arról többször írtunk, évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, melynek legalább fele egyszer használatos műanyag, amiket gyakran alig pár percig használunk, közben pedig több száz év alatt bomlanak le.
Magyarország sem kivétel, a problémát pedig nem oldja meg a szelektív gyűjtés sem - a legegyszerűbb ugyanis a megelőzés, vagyis az, ha a műanyagot meg sem vesszük.
JÚLIUS
Júliusban elfogadták az európai vezetők, hogy nem az egyik csúcsjelölt, hanem Ursula von der Leyen német védelmi miniszter legyen az Európai Bizottság elnökjelöltje. De ezzel nem zárultak le a frakciók közötti konfliktusok. Ekkor számoltunk be arról, hogy nem szavazza meg három nagy frakció a fideszes EP-képviselőket alelnöknek. Elsőként a liberális-centrista Megújuló Európa frakció döntött - többek közt a pártcsalád két magyar momentumos EP-képviselőjének hatására - úgy, hogy nem támogatja a magyar és a lengyel kormánypárti EP-képviselők elnökségét, illetve alelnökségét a parlament szakbizottságaiban. Hasonlóan foglalt állást a negyedik legnagyobb frakció, a zöldeké.
HIRDETÉSEzután az EP szociáldemokrata frakciója is kijelentette: ők sem támogatják a fideszes jelölteket.
Végül ötből csupán három fideszest választottak meg az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésébe - Gál Kingát, Deutsch Tamást és Bocskor Andreát. A lengyel kormánypárti jelölt, a volt miniszterelnök Beata Szydlo helyett pedig az elbukott szavazás után mást jelölt frakciója.
Kiszorították a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia politikusait is, a legtöbb esetben úgy, hogy a négy legnagyobb frakcióból indítottak ellenjelöltet velük szemben, aki megnyerte a szavazást. Ezzel sokéves parlamenti íratlan szabályt rúgtak fel, ugyanis 2019 a szakbizottsági posztokról a parlamenti erőviszonyokat tükröző képlet, a d' Hondt formula alapján döntöttek.
Tragédiát okozott Görögországban az ítéletidő, a váratlan és heves viharban heten meghaltak, köztük egy gyermek is. Az erről szóló cikkünk is felkerült az éves toplistára.
OKTÓBER
Egy szokatlan jelenségről beszámoló időjárási hír érdekelt sokakat hónap elején az oldalunkon. A "Hurrikán tart Európa felé" című cikk a Lorenzo névre keresztelt viharról szólt, ami az Európához tartozó Azori-szigetekre csapott le óránkénti 161 kilométer per órás sebességgel és 25 méter magas hullámokkal.
HIRDETÉSRengetegen derültek az Euronews egyik legismertebb formátumának számító No Comment rovat egyik videóján. Nem is csoda, hiszen nem mindennap fordul elő, hogy egy ország parlamentje egy emberként hahotázzon perceken át. Dánia miniszterelnöke, a szociáldemokrata Mette Fredriksen épp arról számolt, hogy kormánya megvásárolt négy öreg cirkuszi elefántot, hogy tisztességes "nyugellátásban" részesüljenek. A cérna akkor szakadt el nála, mikor hozzátette, hogy egy tevét, Alit is megvásároltak, mert elválaszthatatlan volt az egyik elefánttól.
Az Euronews egyik legszélesebb körben átvett cikke, és olvasóink egyik kedvence volt egy videó Orbán Viktorról, melyben a magyar miniszterelnök a magyarországi kipcsakokról beszél Azerbajdzsán fővárosában, a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján.
Orbán egyébként arról is beszélt Bakuban, hogy a magyar biztos kapja a bővítési portfóliót, akkor "örömmel állnak a rendelkezésére" Törökországnak és Azerbajdzsánnak. Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos több kérdést is kapott a szakbizottsági meghallgatásán, majd írásban is Orbán ajánlatáról, válaszaiban azt hangsúlyozta, hogy az európai érdekeket fogja szem előtt tartani, és nem fogad el utasítást semmilyen kormánytól.
DECEMBER
Az év utolsó hónapjában három rendkívül jól olvasott cikk jelent meg az oldalunkon. Egy civil szervezet egy éves kutatómunka után publikált jelentéséről számolt be brüsszeli tudósítónk "Csalás nélkül nem lett volna kétharmada Orbánnak a kutatók jelentése szerint" című cikke.
Az Unhack Democracy Europe aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal, ami után arra jutottak, hogy sok helyen volt rossz gyakorlat, rendellenesség és csalás is az országban, beleértve a szavazatvásárlást, a szavazók és a szavazatszámlálók megfélemlítését.
HIRDETÉS"Láttunk hamisított szavazási naplókat és buszokkal szállított szavazókat Szerbiából, Ukrajnából és Romániából" - mondta az egyik kutató, Banuta Zsófia. A jelentést az Európai Parlamentben mutatták be és szeretnék, ha annak megállapításait figyelembe vennék a hetes cikkely szerinti eljárásban is.
A másik, nagy érdeklődéssel kísért cikk az év végén megszavazott új tb-törvényről és annak lehetséges hatásairól szólt. A társadalombiztosítási ellátás szigorításáról szóló törvény ellen több szakmai szervezet és ellenzéki politikusok is tiltakoztak, mert szerintük akár 700 ezer ember eshet ki miatta az ingyenes egészségügyi ellátásból. A szigorítással három havi tartozás után érvényteleníthetik az adósok taj-számát.
Így az orvosnál derülhet ki, hogy fizetniük kell már magáért a vizsgálatért például azoknak, akik több hónapos elmaradásban vannak, vagy éppen a munkáltatójuk elfelejtette befizetni a járulékot utánuk. De a veszélyeztettek körébe tartóznak azok is, akik maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, illetve azok, akiknek nincs állandó lakcímük, és ezáltal nem lesznek jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra, és a gyógyszereket is teljes áron, támogatás nélkül vehetnek csak.
A módosítás a sürgősségi ellátásra nem vonatkozik. Többek közt ezzel indokolta Áder János köztársasági elnök, hogy a tiltakozások ellenére aláírta a módosítást. Az államfő szerint az csak vizionálás, hogy 700 ezer embert érinthet negatívan a szigorítás.
Az év végén gyilkos viharok sújtották Európa dél-nyugati részét. Az Elza nevű vihar 140 km/órás széllökésekkel és rengeteg esővel érkezett, órási károkat hagyott maga után. Újabb heves vihar tart Európa felé című cikkünkből az is kiderült, hogy az ilyen viharos egyáltalán nem megszokottak a térségben, kialakulásukért Közép-Európa rendkívül meleg időjárása volt okolható. A decemberi ítéletidő több halálos áldozatot is követelt.
HIRDETÉS