NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

„A kórházi ágyból hallottam a tömeg skandálását" - emlékek a romániai forradalomról

„A kórházi ágyból hallottam a tömeg skandálását" - emlékek a romániai forradalomról
Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Magyar ÁdámMari Jeanne Ion
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Harminc évvel ezelőtt, Temesvárról indult a felkelés, ami megdöntötte a szocializmust Romániában.

HIRDETÉS

**Harminc évvel ezelőtt, a temesvári református templomnál kezdődött az a forradalom, ami megdöntötte a szocializmust Romániában. A kilakoltatásra váró lelkészt, Tőkés Lászlót magyar és román szimpatizánsok védték meg a hatóságoktól, az ellenállás szikrája pedig hamar berobbantotta a várost. **

A következő napokban a mozgalom rendszerellenes tüntetéssorozattá, majd felkeléssé alakult, amire a Sekuritate és a hadsereg brutálisan válaszolt. A feldühödött forradalmárok azonban nem hagyták magukat. A felkelés fényképészeként is ismert Constantin Duma ott volt, amikor megpróbálták vérbe fojtani az ellenállást:

Futottunk, és aztán átkeltünk a Béga folyó kis hídján, ahol szembe találtuk magunkat négy páncélozott járművel. A kollégium felől jöttek. Egy ötvenes éveiben járó nő is ott volt, és talán azért, mert nem látott jól, eléjük került. Elütötték őt, és a járművek kerekei egyszerűen összezúzták. Egy nő volt az, ezt biztosan tudom. Ő volt a forradalmunk első áldozata.

Tűzparancs

A román diktátor, Nicolae Ceaușescu december 17-én adta ki a tűzparancsot az általa reakcionistáknak és terroristáknak nevezett tüntetőkkel szemben. A hatalomhoz való ragaszkodása Kelet-Európa legvéresebb rendszerváltását okozta. Traian Orban a lábába kapott golyót aznap.

„Sérülten feküdtem a kórházi ágyamban, és elképesztő volt hallani, ahogy az emberek azt skandálják: szabadság! Bíróság előtt akarták látni a diktátort és beosztottjait" - emlékezett vissza.

December 20-án a hadsereg visszavonult. Temesvárt az első szabad várossá nyilvánították a felkelők, az ellenállás pedig Bukarestben is harcokhoz vezetett. Ceausescu feleségével együtt megpróbált elmenekülni, de elfogták, és december 25-én kivégezték. Uralmát néhány nap alatt elsöpörte a demokráciára vágyó tömeg.

A forradalom hagyatéka

A felkelés emléke Temesváron harminc évvel később is elevenen él. A fiatalok azonban már egyre kevésbé foglalkoznak vele - sokan úgy érzik, hogy ideje továbblépni, és a múlt dicsőítése helyett a saját forradalmukat kell megvívniuk:

„A tinédzserek, a nálam fiatalabbak általában nem igazán törődnek a történtekkel. Úgy vannak vele, hogy ez csak történelem, amiről a Temesváron élő emberek minden nap hallanak" - mondta egy fiatal lány, egy másik pedig így fogalmazott:

Szerintem minden generációnak szüksége van egy forradalomra. Nem baj, ha különbözőek, nyilvánvalóan annak kell lenniük. Vagy talán ugyanazok a dolgok történnek meg, csak más körülmények között.

„Harminc éve vérontás volt ennek a templomnak a lépcsőin" - mutatott a háta mögé az Euronews tudósítója, Mari Jeanne Ion. „Több százan vesztették életüket itt, Temesváron. Bátorságuk és önfeláldozásuk az egész ország sorsát megváltoztatta, így a város lakói most békésen készülhetnek a karácsonyra."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Románia: A forradalom 30. évfordulója

Egy kiállítással nyitott újra III. Károly brit király erdélyi villája

Romániában épül meg a NATO legnagyobb katonai bázisa - erős súlypont a Fekete-tenger térségében