Az országot a rohingyák elleni katonai akciók miatt perelték be az ENSZ bíróságán.
A demokrácia egykori példaképe és Nobel-díjas harcosa, Aung San Suu Kyi a hágai nemzetközi bíróságon igyekezett megvédeni országát a népirtás vádjától.
Nők tömeges megerőszakolása, muszlim családok teljes kiirtása, gyerekgyilkosságok – az ENSZ legfelsőbb bírósága előtt ezekkel vádolják az országot.
A vádat egy nyugat afrikai muszlim többségű ország képviseli, több tucat muzulmán ország felhatalmazásából.
Gambia csupán azt kéri, hogy Mianmart szólítsák fel az értelmetlen gyilkosságok befejezésére. Állítsák meg ezeket a barbár és brutális tetteket, amelyek megrázták a jóérzésű embereket. Fejezzék be saját lakosaik kiirtását” – mondta a gambiai igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyészi posztot is betöltő Abubakar Tambadou.
Suu Kyi hivatalosan külügyminiszter, de gyakorlatilag ő Myanmar első számú vezetője. Valószínűleg ismét tagadni fogja a vádakat, és megismétli, hogy a hadsereg „tisztogató akciói” a rohingya milicisták terrorakcióira adott törvényes válasz.
2017 elején egymillió rohingya élt Myanmar Raqkhine nevű államában. A hadsereg akciói elől menekülve 730 ezer rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe.
A bíróság a mianmari hadsereg brutalitását vizsgálja, a vád szerint egyes falvakat szó szerint a földdel tettek egyenlővé.
A háromnapos meghallgatás elején Gambia azt kérte, hogy azonnal vezessenek be intézkedéseket a rohingya kisebbség védelme érdekében.
A hágai bíróság előtt mindkét oldal támogatói demonstráltak.
„Úgy hisszük, ma kezdődik az igazságtétel. Történelmi nap a rohingyák számára” – mondta Hla Kyaw, az Európai Rohingya Tanács elnöke.
„Teljesen megbízunk vezetőnkben, Aung Sang Suu Kyiban. Az egész életét országunk és népünk boldogulásának szentelte” – mondta az ellenoldal egyik támogatója.
A Nemzetközi Bíróság ítélete évek múlva várható. Döntésének nincs kötelező ereje, de ENSZ-szankciókhoz vezethet.