NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Válságban az európai méhészet

Válságban az európai méhészet
Szerzői jogok MTI/EPA/ANP/Sander Koning
Írta: Pálfi Rita és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére - írta Nagy István magyar agrárminiszter hétfőn megjelent cikkében Több magyar javaslat szerzett jelentős támogatás az EU-s tagállamok körében.

HIRDETÉS

**Az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére - írta Nagy István agrárminiszter az EUObserver brüsszeli hírportálon megjelent írásában. A magyar javaslatokat a tagállamok csaknem fele, köztük alapító tagok is támogatják a kérdésben. **

Haldokló méhpopulációk

Az európai méhpopuláció haldoklik, és egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma – írja Nagy, hozzátéve, hogy ennek fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők.

Az agrárminiszter adatai szerint a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek.

Nemcsak a méz a fontos

A terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért a méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez való hozzájárulását, hangsúlyozta Nagy.

"Ezen ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja" - fogalmazott.

Az Európai Bizottságnak elemeznie és értékelnie kell a rendelkezésre álló kutatások eredményét, és meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait. A megállapítások fényében pedig javaslatot kell tennie a jelenlegi méhészeti válság kezelésére - tette hozzá írásában az agrárminiszter.

Olcsó importméz

A miniszter közlése szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió (EU) csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli - főleg Kínából származó - méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb. Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron.

"Ha az Európai Unió fenn kívánja tartani az európai méhészeti ágazatot, fel kell ismernie annak hasznosságát, és sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania magának a méhészetnek, mint termékeinek"
Nagy István
magyar agrárminiszter

Magyarország több javaslatot is előterjesztett a méhészeti ágazat megerősítésére, és komoly támogatást sikerült felsorakoztatni mögéjük.

Tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium

Nagy eredmény, hogy a visegrádi négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország.

Az európai méhészek minőségi termékei nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort - fejtik ki a miniszter.

Mi szerepel a magyar javaslatokban?

  • meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét
  • lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást
  • lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás.
  • újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölését és nyomonkövetését a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt.

Fokozott védelmet követel a méheknek az Európai Parlament

Az Európai Parlament képviselői október végén megszavazták, hogy új tervet kérjenek a Bizottságtól, miután a tagállamok fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást.

Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének a célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról. 

Mivel több tagállam ellenezte ezt a javaslatot, a Bizottság kénytelen volt olyan kompromisszumot javasolni, amely csak az akut kitettség ellen védte volna a méheket.

Bővebben a parlament döntéséről ide kattintva olvashat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egyre rosszabb az importált méz az EU-ban

Babonából méheivel is közölték II. Erzsébet halálát

Alig van nektár és virágpor, éheznek a méhek az aszály miatt