Az alvásszakértők szerint ez viszont ártalmas is lehet.
HIRDETÉSAz amerikai kormány törvényben tiltotta meg a közalkalmazottaknak, hogy elbóbiskoljanak munka közben. A szabályt kizárólag akkor nem kell betartani, ha valakit a felettese arra utasít. Márpedig a hivatalokban a lehető legkevesebbszer kérik arra a dolgozókat, hogy aludjanak egyet, mert fáradtnak tűnnek.
Bár az indokolatlan sziesztázást eddig sem tartotta az állam követendő viselkedési formának, azt egyelőre senki sem árulta el, hogy miért éppen most álltak elő az új jogszabállyal.
Persze voltak már negatív példák
2018-ban a Kaliforniai Állami Számvevőszék közzétett egy elemzést a közlekedési osztály egyik álmatag alkalmazottjáról. A meg nem nevezett férfi naponta körülbelül 3 órát aludt munkaidőben. A felettese ezt azért hagyta, mert azt gondolta, hogy egészségügyi gondjai vannak. A tanulmány végül kimutatta, hogy ezzel - a munka hősének nem épp nevezhető férfi - több mint 13 millió forintnak megfelelő dollárral rövidítette meg az amerikai költségvetést 4 év alatt.
Lustaság, vagy fokozott produktivitás?
Az így kimaradó pihenés viszont millióknál még kritikusabbá teheti az alváshiányt. A brit BBC, az Amerikai Alváskutatási Intézet igazgatójára hivatkozik. Dr. Lawrence Epstein szerint ugyanis csak az Egyesült Államokban 70 millió ember küszködik alvászavarral. 2010 óta pedig 6%-al nőtt azoknak a száma, akik kevesebbet alszanak a vízválasztó 7 óránál. Közülük sokan rendőrök és orvosok, akiket szintén érint az új szabályozás. Ez pedig kihatással van a teljesítményükre is. Arról nem is beszélve, hogy a folyamatos kialvatlanság elhízáshoz, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és sztrókhoz vezethet.
Akkor vonjunk mérleget
Egy 2016-os kimutatás bebizonyította, hogy a kialvatlanság okozta rosszabb teljesítőképesség évente 411 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai gazdaságnak. Ez pedig sokkal nagyobb kárt okoz, mint egy 20 perces ebéd utáni szieszta.
Erre pedig egyre több multinacionális vállalat is kezd rájönni, ezért egymás után hozzák létre a pihenő szobákat. Sőt a kanadai Torontóban az üzleti negyed kellős közepén már meg is nyitott az első percalapú szálloda is, ahová munkaidőben bárki kifuthat.
Az úgynevezett nappingnek Japánban van a legnagyobb kultúrája, ahol már szinte az összes magára valamit adó cég telepített hangszigetelt golyóbisokat, ahová bárki visszahúzódhat egy kis kikapcsolódásra.