Évtizedekig még a létét is tagadták a 14 millió ember életét veszélyeztető uránhulladéknak.
HIRDETÉSTöbb ezer tonna radioaktív hulladék pokollá teheti Közép-Ázsia egyik legtermékenyebb térségében, a Fergánai-medencében milliók életét.
A Szovjetunió által évtizedeken át tagadott uránhulladékot a kirgiz Maylısuu közelében haladéktalanul semlegesíteni kell a katasztrófa megelőzése érdekében – követeli az Európai Bizottság.
– A környéket magam is kivizsgáltam. Egyes helyeken a háttérsugárzás meghaladja a 100 mikroröntgent óránként. Alig két-három éve itt még néhány házat építettek – mondja Tinarbek Dokbajev, a maylısuui egészségügyi központ vezetője.
A városkát 1946-ban alapították a titkos szovjet uránbányászati program részeként. A fedőneve a 200-as postafiók volt, a tárnamunkások pedig gyakorlatilag fegyencek: vagy politikailag gyanús német származásúak, vagy olyan katonák voltak, akik megadták magukat az ellenségnek.
– A hegyvonulatot elhanyagolták, ezáltal alkalmatlanná vált az uránhulladék tárolására. Nem törődtek a gáttal, amelynek a víztől kellene megvédenie a szemetet. Tizennégy millió ember él a Fergánai-medencében. Természeti csapás esetén a víz kimossa a gátat, a szennyezés pedig a Narin folyóba kerül. Tragédia következne be a völgyben – nyilatkozta Bolotbek Karimov, környezetvédő.
Maylısuu az intő példája, milyen következményekkel járhat a környezeti katasztrófa. A rákos megbetegedések aránya 50%-kal nagyobb az országos átlagnál, a veleszületett betegségek gyakoribbak, és gyakorlatilag mindenki pajzsmirigy-betegségben szenved.
A becslések szerint 30 millió euróból Kirgizisztánban, további 40 millióból pedig a szomszédos Tádzsikisztánban is kármentesíthetnék a Fergánai-medencét.