NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Technológiai központtá válna Albánia

Technológiai központtá válna Albánia
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Edi Rama miniszterelnök a Tiranában megrendezett Nemzetközi Adatvédelmi Konferencián jelentette be, hogy az ország a blokklánc-technológia és a fintech-iparág szabályozására készül.

HIRDETÉS

Albánia a fintech-iparág és a blockchain-alapú pénzügyi rendszerek törvényi szabályozására készül, jelentette be az ország miniszterelnöke, Edi Rama a Tiranában megrendezett Nemzetközi Adatvédelmi Konferencián. A szektornak nyújtott adókedvezményeken túl ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy Albánia 21. századi pénzügyi és technológiai központtá váljon. De hogyan lehetnek ilyen ambíciói egy olyan országnak, ahol 1992 óta van egyáltalán bankrendszer? És mit gondolnak a szakemberek az adatvédelem jövőjéről? Az Euronews helyszíni tudósítója ennek járt utána.

A pénzügyi világ az új évezredben

A bitcoinhoz hasonló virtuális fizetőeszközökről mindenki hallott már, de a blockchain technológiája a kriptovalutákon túl is egyre fontosabb szerepet tölt be a pénzügyi világban. Ennek viszonylag egyszerű oka van: egy blockchain-alapú tranzakcióhoz pénzintézetekre nem, csak a fogadóra és a küldőre van szükség.

Ez nagy mértékben növeli a biztonságot: a hagyományos banki világban a pénzintézetek szerverein összegyűlnek az adatok, a központi adatbázisok pedig a rendszer gyenge pontjainak számítanak, ezek feltörésével ugyanis rengeteg adathoz juthatnak hozzá a csalók. A blokklánc esetében azonban nincsenek ilyen pontok, a technológia lényege a decentralizáltság. Minden tranzakció a résztvevők számítógépén rögzül, és a főkönyv is rákerül ezekre a személyi számítógépekre, így ha az sérül, bármikor villámgyorsan helyreállítható.

Albánia, mint modern pénzügyi központ

Egyes fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező európai államok már rendelkeznek az úgynevezett fintech-iparágat szabályozó törvényekkel, ilyen például Svájc is. Hozzájuk viszont most az az Albánia kíván csatlakozni, amely országnak a kilencvenes évek elején a nulláról kellett felépítenie a piacgazdaságot, több mint négy évtizednyi elnyomó kommunista diktatúra után.

A jövőben a piacok ellenőrzéséért felelős egyik szervezet, az Albániai Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elnöke, Ervin Mete szerint azonban ez a lemaradás bizonyos szempontból előnynek is számít. Az Euronews kérdésére a szakember elmondta:

a viszonylag kicsi és fejletlen albán gazdaságban sokkal könnyebb meghonosítani az új módszereket, mint egy fejlettebb pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országban

A fejlődés néhány lépcsőjét kihagyva ők egyből az élvonalba szeretnének kerülni, egy olyan rendszerrel, amely egyrészt pontosan szabályozza a fintech-cégek működését, másrészt viszont nem annyira szigorú, hogy korlátozza az innovációt. Mete abban bízik, hogy az új törvény miatt a külföldi vállalatok számára is vonzóbb lesz Albánia, és Tiranából egyfajta fintech-központ válhat a következő években.

A jövőben pénzzé tehetjük majd személyes adatainkat

A blokklánc-technológia nemcsak a pénzügyi folyamatok felgyorsítására és biztonságosabbá tételére használható, hanem a személyi adataink eredményesebb védelmére is alkalmas. Nem véletlen, hogy Edi Rama miniszterelnök is a Nemzetközi Adatvédelmi Konferencián beszélt az új törvénytervezetről.

A kormányfő részvételével zajló panelbeszélgetés egy másik résztvevője, Davide Casaleggio a blokchain adatvédelmi szerepét emelte ki. A szakértő szerint az átlagember hajlamos a kényelmet választani az adatai védelme helyett, amire jó példa a képeslap felemelkedése, amely bár egyáltalán nem titkolja el az üzenetet a kíváncsi szemek elől, megjelenése után mégis népszerűbbé vált a hagyományos levélnél, olcsósága és egyszerűsége miatt.

És, ha már a postánál tartunk, érdemes kiemelni, hogy az első adatvédelmi törvény is a levelezéshez köthető: a Brit Birodalom postásai számára tiltotta meg, hogy belenézzenek a kézbesítendő levelekbe. A személyes adatok és a privát üzenetek védelme azonban mára sokkal bonyolultabbá vált. Sőt, az interneten a legtöbb ember minden további (és az adatvédelmi nyilatkozat elolvasása) nélkül adja meg telefonszámát, lakcímét, email-címét szinte bármilyen oldalon.

Egyes cégek, például a beszélgetést szervező Consulcesi Tech ezért azon dolgoznak, hogy ha már a magánemberek adatokkal segítik a vállalatok működését, kapjanak is valamennyi ellentételezést cserébe. A Consulcesi Tech vezérigazgatója, Gianluigi Pacini Battaglia az Euronewsnak elmondta, hogy egy olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amelyben a felhasználók pénzt kapnak majd a vállalatok rendelkezésére bocsájtott adataikért. Reményeik szerint ez nemcsak anyagi előnyökkel jár majd az átlagemberek számára, hanem a tudatosságukat is növeli ebben az érzékeny és egyre fontosabbá váló témában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Közbeszólt az alkotmánybíróság, megakadt az albániai bevándorlótáborok ratifikációja

Botrányos jelenetek a tiranai parlamentben

Szabálytalanságra, sőt, korrupcióra figyelmeztetnek a járványpénzek ügyében az EU könyvvizsgálói