A NATO alapszerződésének ötös cikkelye szerint van erre lehetőség. A kérdés csak az, hogy meglépi-e ezt Törökország?
HIRDETÉSBár a nyugati országok széles körben elítélték Törökország – csütörtök óta szüneteltetett, a legutolsó hírek szerint azonban pár órája újrakezdett – észak-szíriai offenzíváját, a luxemburgi külügyminiszter pár napja arra figyelmeztetett, hogy a NATO-t is belerángathatják a konfliktusba.
A Bayerischer Rundfunknak adott interjúban Jean Asselborn azt mondta, amennyiben a török csapatokat megtámadják a szíriai elnök, Bassár el-Aszad fegyveres erői, Ankara segítségül hívhatja a NATO-t az Észak-Atlanti Szerződés 5-ös cikkelye alapján.
A luxemburgi külügyminiszter szerint van esély erre, az Euronews kérdéseire válaszoló szakértők azonban azt mondják, meggondolatlanság lenne Törökország részéről, ha valóban a NATO segítségét kérné.
Mi is az az 5-ös cikkely?
Amikor az Észak-Atlanti Szerződést 1949-ben ratifikálták, az elsődleges cél az volt, hogy az aláíró országok szükség esetén közösen léphessenek fel Európában vagy Észak-Amerikában a szovjet csapatok ellen.
EZT OLVASTA? Miért nem érdekel senkit, hogy európai fegyverekkel gyilkolnak a Közel-Keleten?
Az 5-ös cikkely szerint „a Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen (…) intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és (…)
megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.”
Az 5-ös cikkely alkalmazására azonban idáig csak egyszer volt példa: NATO-csapatok az al-Kaida terrorszervezet 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozata után hajtottak végre az euro-atlanti zónán kívüli hadműveleteket.
De azért elképzelhető, hogy meglépik?
Nem tartja valószínűnek, hogy hasonló megtörténjen, az Európai Tanács nemzetközi kapcsolatokra szakosodott szakértője.
Asli Aytintasbas szerint a török hadműveletet a vezető NATO tagországok olyannyira nem nézik jó szemmel, hogy Törökország aligha érhetné el az 5-ös cikkely életre hívását. Ha ezt mégis megpróbálná, visszavonhatatlanul szembe kerülne Oroszországgal, amely katonai segítséget nyújt a szíriai rezsimnek.
- A szíriai légteret Oroszország tartja ellenőrzés alatt. Ha Törökország megpróbálná elérni az 5-ös cikkely alkalmazását, azzal rengeteg problémát idézne elő Erdogan és Putyin, azaz Törökország és Oroszország kapcsolatában – véli Aytintasbas.
Egy másik szakértő, az Euronews megkeresésére e-mailben reagáló Luigi Scazzieri (Centre for European Reform) úgy gondolja, Törökország csak akkor kérhetné a NATO segítségét, ha a területeit Oroszország vagy Szíria megtámadná.
- A többi tagország nem szívesen segítene Törökországnak, tekintve, hogy az észak-szíriai offenzívát a törökök kezdték – tette hozzá Scazzieri.
Furcsa török-orosz viszony körvonalazódik
Annak ellenére, hogy ellentétes térfeleken állnak, Ankara és Moszkva tett már a szíriai konfliktus megoldására irányuló összehangolt lépéseket. De a NATO tagországok rosszallását azzal is kivívták, hogy a törökök a Trump-adminisztráció által visszamondott amerikai hadifelszerelés helyett az oroszoktól vásárolnak orosz gyártású hadi felszerelést.
Mi több, Erdogan és Putyin jövő héten találkoznak is - majd pár nappal ezután Erdogan Budapestre is ellátogat. A november hetedikére tervezett látogatáson Orbán Viktorral fog egyeztetni - aki már korábban kinyilvánította, hogy támogatja a törökök támadását a szíriai kurdok ellen. Szijjártó Péter külügyminiszter a hét elején egyenesen úgy érvelt, hogy a magyarok érdeke is a török offenzíva. Érdekesség, hogy Putyin egy héttel Erdogan előtt jön Budapestre (október 30-án.).