NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Szijjártó szerint a magyarok érdeke a török offenzíva

Szijjártó szerint a magyarok érdeke a török offenzíva
Szerzői jogok MTI/KKM/Burger Zsolt
Írta: Pálfi Rita és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A magyar külügyminiszter szerint magyar érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést.

HIRDETÉS

A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának kedden Bakuban, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció tagjaként érkezett a Türk Tanács soron következő ülésére.

Szijjártó Péter - aki az azeri fővárosban tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel - azt mondta: Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket. A magyar nemzeti érdek pedig azt diktálja - folytatta -, hogy kerüljük el, hogy több százezer vagy akár millió illegális bevándorló megjelenjen Magyarország déli határánál, és kerüljük el, hogy több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál.

Így lehet elkerülni, hogy megnyissák a kapukat Európa irányába a szíriai menekültek előtt

A helyzetet Recep Tayyip Erdogan török elnök is világosan megfogalmazta: ha nem tudja visszatelepíteni Szíriába az onnan érkezett bevándorlókat, akkor Európa irányába kell megnyitnia a kapukat - jelezte. "Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel, hogy mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európára nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt" - fejtette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: ha ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb lenne elkerülni.

Nem alapvető emberi jog a migráció

A miniszter kijelentette, hogy a magyar kormány gondolkodásmódja a bevándorlásról egyértelmű: a migrációhoz fűződő jogok nincsenek az alapvető emberi jogok között. Viszont alapvető emberi jog, hogy mindenki nyugalomban, békében és biztonságban élhessen a saját hazájában, és az ehhez szükséges feltételeket meg kell teremteni - tette hozzá a miniszter.

Együttműködés biztonságos zónák létrehozásában

Magyarország abban szívesen működik együtt Törökországgal is, ha Törökország létrehoz egy biztonságos zónát Szíriában, akkor az ott létrejött településekre vissza lehessen telepíteni azokat a családokat, akiknek egyszer el kellett hagyniuk Szíriát. "Ez a mi politikánk: a segítséget vigyük oda, ahol a baj van, és ne a bajt hozzuk oda, ahol nincs baj" - mondta. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a török elnök világossá tette: 40 milliárd dollárt költöttek eddig arra a négymillió bevándorlóra, akik Törökország területén élnek, és neki most már válaszokat kell adnia a saját közvéleményének, hogy ezt meddig akarja csinálni. Ezért azt a megoldást választotta, hogy visszatelepíti biztonságos körülmények közé a szíriai bevándorlókat - zárta nyilatkozatát a miniszter.

Több százezer ember menekült el a török támadás elől Északkelet-Szíriában

Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Északkelet-Szíriában - közölte az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság kedden.

A bejelentés szerint a kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyerek van - tette hozzá a szíriai kurd hatóság.

Több ENSZ-szervezet azonban - például az Élelmezési Világprogram (WFP) - azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt. A hivatal felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket. Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője kedden Genfben bemutatott egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint az Ahrár as-Sarkíja nevű fegyveres csoport tagjai lefilmezték, amint egy út mentén szombaton Észak-Szíriában elfogtak és kivégeztek kurd harcosokat. A felvétel már bejárta a közösségi médiát.

Merkel: a NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai műveletéről

A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai katonai műveletéről, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az Európai Unió - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben, a norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A politikus az Erna Solberggel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva fontosnak nevezte az EU-s külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozott döntéseket, és kiemelte: örvendetes, hogy a tagállamok között egyetértés volt.

A német kancellár ismét felszólította Törökországot szíriai katonai műveletének leállítására. Mint mondta, már most látszik, hogy az offenzíva "nagyon sok emberi szenvedést okoz" és elbizonytalanítja a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelmet.

Norvég felszólítás

A NATO-tag Norvégia kormányfője hozzátette: hazája is azonnali hatállyal leállította a katonai felszerelések törökországi exportját, és Németországhoz, illetve az EU-hoz csatlakozva elítéli a szíriai török offenzívát.

Norvégia felszólítja Ankarát, hogy hagyjon fel a művelettel, és tartsa tiszteletben a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá Erna Solberg.

Jelezte, hogy nem értene egyet a török NATO-tagság megszüntetésére irányuló esetleges kezdeményezésekkel. Mint mondta, jobb, ha Törökország is "a családhoz tartozik, és családon belül beszéljük meg az ügyet".

Bolgár felszólítás

Egy sor ország után kedden Bulgária is felszólította Törökországot, hogy állítsa le támadását a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, mert offenzívája menekülthullámot indíthat el, és humanitárius válságot okozhat.

Bulgária 300 kilométer hosszan határos szárazföldön Törökországgal.

"Ragaszkodunk ahhoz, hogy a katonai offenzíva álljon le. Ez a konfliktus csakis diplomáciai úton rendezhető" - mondta Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök sajtótájékoztatón, azt követően, hogy részt vett a bolgár biztonsági tanácsnak a szíriai helyzetről tartott ülésén.

HIRDETÉS

"Ha 50 ezer, 100 ezer vagy 200 ezer migráns érkezik Bulgáriába, akkor nem tudom, mi fog történni az országgal" - mondta Boriszov.

Ugyanakkor hozzátette: egyelőre nem tapasztalható Bulgária határán, hogy megnőtt volna a bejutással próbálkozó illegális bevándorlók száma.

Kínai felszólítás

Kína felszólítja Törökországot, hogy állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára - jelentette ki Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

Kína mindig is ellenezte a haderő alkalmazását a nemzetközi kapcsolatok terén, és azt tanácsolja az érintett feleknek, hogy tartsák magukat az ENSZ Alapokmányában foglalt iránymutatáshoz és alapelvekhez, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáihoz - fogalmazott a szóvivő, aki arra szólította fel a feleket, hogy a nemzetközi jog keretein belül kijelölt diplomáciai csatornákon keresztül keressenek megoldást a fennálló problémákra.

Keng úgy vélekedett: tiszteletben kell tartani, és meg kell óvni Szíria szuverenitását, függetlenségét és területi egységét.

HIRDETÉS

Mindazonáltal - folytatta, - Szíriában továbbra is súlyos problémát jelent a terrorizmus, ráadásul a katonai akciók arra késztethették a terroristákat, hogy elmeneküljenek az országból. Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet pedig kihasználhatja ezt az alkalmat arra, hogy újult erővel térjen vissza - mutatott rá a szóvivő, majd arra szólította fel Ankarát, hogy vállaljon felelősséget, és a nemzetközi közösséggel együtt vegye fel a küzdelmet a terrorizmussal szemben.

Erdogan Ankara támogatására kérte a türk nyelvű országokat a terrorizmus elleni harcban

Ankara támogatására kérte a türk nyelvű országokat a terrorizmus elleni harcban Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden Bakuban a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján. Kifejtette: a terrorizmus elleni küzdelemben szeretne támogatást és szolidaritást kérni a részt vevő államoktól. A kölcsönös támogatás a türk nyelvű népek dicső hagyománya - hangoztatta. Azt mondta, hogy Törökország addig folytatja hadműveletét Szíriai északi részén, amíg fel nem számolja a terrorizmus jelentette fenyegetettséget.

A török hadsereg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletben Szíriában már ezer négyzetkilométernyi területet "felszabadított" - fogalmazott. Ankara azt tervezi, hogy hamarosan az észak-szíriai Manbídzstól egészen az iraki határig tartó területen biztonsági övezetet hoz létre. Az első szakaszban egymilliónyi szíriai menekültet költöztetnek oda, a másodikban pedig már kétmilliónyit - mondta. A terrorellenes művelethez elvárja a testvéri országok támogatását - tette hozzá.

Az oroszok elkerülnék a török és a szíriai fegyveres erők konfliktusát

Oroszország reméli, hogy a török és a szíriai fegyveres erők nem kerülnek közvetlen konfliktusba Észak-Szíriában - jelentette ki Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva kedden Moszkvában.

Bogdanov elmondta, hogy kapcsolatfelvétel történt "mindenki között" ennek elkerülése, valamint annak érdekében, hogy a felek álláspontját összhangba hozzák a nemzetközi jog normáival és elveivel, valamint "számításba vegyék a folyamatba bevont összes fél jogos érdekeit".

HIRDETÉS

A magas rangú diplomata ugyanakkor nem kívánta kommentálni a törökök és a kurdok közötti orosz közvetítés lehetőségével kapcsolatos értesüléseket.

"Reméljük természetesen, hogy meg tudnak állapodni. Mindenkinek meg kell egyeznie a másikkal: a szíreknek a kurdokkal és a szíreknek a törökökkel" - mondta.

Hétfői híradások szerint a kurd vezetésű milíciák megállapodtak Damaszkusszal, hogy az október 9-én megindított török offenzíva megállítása érdekében szíriai kormányerők érkezhetnek a török határ térségébe.

Az egyezségnek megfelelően az Interfax hírügynökség szerint a szír csapatok bevonultak a Haszeke tartománybeli Tell-Tamír, a Rakka tartománybeli Tabku és az Aleppó tartománybeli Manbídzs városba. Korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök kilátásba helyezte ez utóbbi település elfoglalását.

Erdogan véleménycikkben érvel az offenzíva mellett

Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, ezért Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában - írta Recep Tayyip Erdogan török elnök a The Wall Street Journalben (WSJ) kedden megjelent véleménycikkében.

HIRDETÉS

Az amerikai napilap online felületén közzétett írásban Erdogan azt írta, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.

Kiemelte, már többször figyelmeztettek, hogy nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be, és hárította a felelősséget.

A török kormány ezért katonai akciót indított a szomszédos Szíriában, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást. Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását - húzta alá.

Erdogan szerint nem rendelkezik legitimitással az Arab Liga, és álláspontja, amely szerint a török "invázió" újabb menekülthullámhoz vezet és veszélybe sodorja az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben elért eredményeket, nem tükrözi az arab emberek valódi véleményét.

A beavatkozást többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Arab Liga is elítélte.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nemhogy kipcsak, de kun vagy kazah nemzetiségi önkormányzat sincs Magyarországon

Közös azeri-török hadgyakorlat kezdődött

A magyar külügyminisztérium számon kérte az Egyesült Államok barátságtalan magatartását