És ha sikerül megszerezni, örömmel állnak Törökország és Azerbajdzsán rendelkezésére, hogy segítsék a törekvéseiket.
HIRDETÉSCsata van a bővítési portfóliért – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Türk Tanács csúcstalálkozóján, ahol megígérte, hogy ha a magyar biztos kapja ezt a posztot, akkor "örömmel állnak a rendelkezésére" Törökországnak és Azerbajdzsánnak.
Magyarország az Európához és az Európai Unióhoz kapcsolódást adhatja a Türk Tanácsnak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján.
A kormányfő közölte: Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.
"Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal" - mondta, úgy fogalmazva: ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor "örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit".
Ezt egyébként nem tehetné meg, ugyanis az Európai Bizottság biztosai a kormányoktól, így a saját nemzeti kormányoktól független munkát végeznek.
Miért nem biztos a magyar biztosjelölt portfóliója?
Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök szeptemberben jelentette be, hogy mely biztosjelöltetnek, mely területet szánja az új Európai Bizottságban. Ekkor a magyar biztosjelölt Trócsányi Lászlót a bővítés és szomszédpolitikával bízta meg.
Azonban a magyar jelölt a románhoz hasonlóan elbukott az Európai Parlamenti szakbizottsági meghallgatása előtt. Az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága mindkét esetben összeférhetetlenséget állapított meg, ezért Von der Leyen új biztosjelölteket kért.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök még aznap bejelentette, hogy jelöltje: Várhelyi Olivér, a brüsszeli állandó képviselet vezetője. Románia két politikust javasolt, egy nőt (Melania-Gabriela Ciot európai ügyekért felelős külügyi államtitkár) és egy férfit (Dan Nica EP-képviselő).
Október 3-án Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője azt mondta Brüsszelben újságíróknak, hogy "lehet, hogy elveszik Várhelyi Olivértől a Trócsányi Lászlónak szánt bővítési portfóliót, és helyette az eredetileg román biztosnak szánt közlekedésit ajánlják fel". Ujhelyi a közlekedési bizottság egyik alelnökeként érintett az ügyben.
Azóta megbukott a francia biztosjelölt Sylvie Goulard-t is. Emmanuel Macron azt közölte, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az új francia biztosjelölt ugyanazt a területet, az uniós belső piacot kapja.
A helyzetet bonyolítja, hogy Romániában a múlt héten megbukott a kormány, így nem tudni, kit küldenének Brüsszelbe.
Az Index kedden azt írta, hogy mind a három tagállamtól két nevet, egy férfit és egy nőt vár Ursula von der Leyen. Ez azt jelenti, hogy a Trócsányi helyett javasolt Várhelyi mellett egy női nevet is kell adnia Orbánnak. Korábban Győri Enikő és Járóka Lívia EP-képviselők merültek fel lehetséges jelöltként, de a kormány hivatalos kommunikációja kizárólag Várhelyit emlegette.
Miről beszélt még Orbán Bakuban?
Magyarország és a Türk Tanács tagországai között a kereskedelmi forgalom a duplájára nőtt, elérte a 4 milliárd dollárt a miniszterelnöksége alatt - emelte ki Orbán. Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Budapesten létrejött a Türk Tanács európai képviselete. A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.
Arról is beszélt, hogy a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak: a magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz viszonylatban pedig 27 millió eurós keretet.
A kormányfő az európai uniós tisztújítás mellett a brexit ügyében is tájékoztatta a jelenlévőket, és azt mondta: szerinte a britek október végén kilépnek az EU-ból. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a Türk Tanács tagjait, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a britekkel az új kereskedelmi szerződésekről.
A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán, a bakui találkozón pedig teljes jogú tagja lett a szervezetnek Üzbegisztán is. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.