Az ENSZ becslése szerint 2030-ig 700 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát azért, mert nem jut elegendő vízhez."
Az egyre gyakoribb aszályok, árvizek és a vízszennyezés is drámaian jelzik, hogy nyakunkon a globális vízválság. Ennek megelőzése és kezelése a témája a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozónak, amelyen több mint száz ország és nemzetközi szervezetek képviselői vesznek részt.
Áder János köztársasági elnök megnyitójában arról beszélt, hogy már 4 milliárdan érzékelik a víz hiányát az év legalább egy hónapjában.
„Szeretnénk megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot."
A magyar államfővel közös sajtótájékoztatóján az indiai vízügyi miniszter közös cselekvést sürgetett az egyre aggasztóbb helyzet miatt.
Gadzsendra Szingh Sekavat:
„Világszerte össze kell fogniuk a kormányoknak, a technológiák szolgáltatóinak, a tudományos és az üzleti világnak, valamint a civil szervezeteknek is, hogy megpróbálják leküzdeni a kevés, a sok és szennyezett víz okozta fenyegetést”.
Egy szakkiállításon bemutatják azokat az innovációkat, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében.
Kiss Gábor, Euronews:
"A klímaváltozás hatására világszerte egyre nagyobb a vízhiány, a budapesti világtalálkozó egyik fő témája az, hogy miként lehet kezelni ezt. Az ENSZ becslése szerint 2030-ig 700 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát azért, mert nem jut elegendő vízhez."