Két futballpálya hosszúságú kiállítótér nyílt 14 méteres mélységben Katowice szénbányájában.
HIRDETÉSKatowice a szén városa volt. A XVIII. században ipari óriássá változott a korábban csendes település. Most újabb átalakulás tanúi lehetünk, bányászvárosból kulturális és üzleti központtá fejlődik, tisztább, zöldebb és fenntarthatóbb életkörülményeket kínálva az itt élőknek.
Az átalakulás leglátványosabb helyszíne a Sziléziai Múzeum, ami egy szénbánya területén létesült. Felszíni és felszín alatti terek várják a látogatót. A legnagyobb csarnok két futballpálya hosszúságú, 14 méter mélyen. Bánya- és helytörténeti kiállítások, művészeti tárlatok láthatók.
Az alkotók egyike, Jan Novák szénbányász volt: "Hihetetlen, hogy régen vájárként dolgoztam itt, most pedig kiállították a műveim. Már nyugdíjas vagyok, de a képeim itt vannak a bányában."
Jan Nowak számára az alkotás egyben terápia is volt a bányászat hanyatlásakor: "A Tabo taka rajzolása megnyugvást hozott a stresszben. A képek, így a Bardzo wajna is segítenek, hogy ne merüljön feledésbe a bányászat, az életünk. Így valami marad utánunk, hogy a kollégáimmal itt dolgoztunk.”
Az előző évben negyedmillió látogató kereste fel a múzeumot, ami erős érdeklődést mutat az igazgató, Alicja Knast szerint: "A bányaterület nagyon sok emléket őriz, az itt dolgozók, itt élők egykori mindennapjainak emlékét is őrizzük, és tudjuk, hogy sok látogató érkezik, akiknek személyesen is jelent valamit a bányászat."
A katowicei szénbánya egyik reprezentatív méretű csarnokából színháztermet csináltak. Korábban az irodák részlege és a bányászok kápolnája is ebben az épületben működött. Ahol ma a színpad áll, ott korábban az oltár volt.
Anna Piotrowska, a Bytom Theatre művészeti igazgatója: "A helyszínből áradó energiák izgalmas teret teremtenek az előadásoknak. Az alkotók és a nézők számára is izgalmas játszóhely a bányászok egykori csarnoka és kápolnabelsője, ami most a Bytom Színház nevet viseli."
A bányatelep melletti lakóövezet is megőrzésre érdemes. A Nikiszowiec kerület lakóházai több mint száz évesek, egységes stílusuk ma is olyan karaktert ad a negyednek, ami inspirálja a jövő várostervezőit.
Henryk Mercik, kurátor: "Sok idős ember él a Nikiszowiec kerület utcáiban, akik nyugdíjba vonulásuk előtt a bányában dolgoztak. Közben a negyed trendi lett, divatos helyek nyíltak. A turisták mellett új lakókat is vonz, olyan fiatalokat, akik itt akarnak élni."
Az egykori szénbánya és a még működő Wieszowiec tárnák környéke az üzleti életnek is otthont kínál. A helyi munkaerő átképzésével az aktív korúak egy része új munkahelyet találhat, de a munkavállalónak nyitottnak kell lenni az új technológiákra.
Patryk Białas, az Euro-Centrum innovációs igazgatója: „Több közepes és kisvállalkozás működik itt, ami az energiahatékonysággal, megújuló energiákkal és okostechnológiákkal foglalkozik.”
Varsóba, a fővárosba utazunk, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban járjunk utána, példa lehet-e Katowice más bánya- és iparvárosok számára. Katowicében rendezték tavaly a klímakonferenciát, jövőre pedig az Urbanisztikai Világfórumot.
Michal Kurtyka, környezetvédelmi miniszter: "Mára fordult az arány, többen dolgoznak az autóipari szektorban, mint a bányászatban. És ez az arány is gyorsan változni fog, egyre több embert foglalkoztatnak kkv-k és új lehetőségeket teremtenek a start-upok. A kutatás és fejlesztés, a negyedik szektor is erősödik. Szimbolikus jelentősége is van, ha egy környezetterhelő bányavidék kulturális-üzleti zónává válik, ugyanakkor az ott alapított múzeum őrzi a múltat az utókornak."
A technológia és a kultúra a két új kulcsszó Katowice újjászületésében.