Míg a sportra és a rekreációra a legmagasabb arányban fordított a kormány 2017-ben, az egészségügyi kiadások tekintetében sereghajtó. Az EU-tagállamok közül kiemelkedően sok pénz megy el a bürokráciára és a gazdasági ügyekre.
HIRDETÉSMíg a sportra és a rekreációra a legmagasabb arányban fordított a kormány 2017-ben, az egészségügyi kiadások tekintetében sereghajtó. Kiemelkedően sok pénz megy el a bürokráciára és a gazdasági ügyekre.
Az Európai Unió tagországai közül az összes állami kiadást tekintve 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb a sportra és a rekreációra szánt kormányzati ráfordítás aránya - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat 2017-es adatait rögzítő jelentése szerint Magyarország valamennyi kormányzati kiadása között 2,5 százalékot fordított sportra és rekreációra. Magyarországot Észtország követi 1,4 százalékkal, majd Luxemburg 1,2 százalékkal.
Az uniós átlag 0,7 százalék, amelyet Belgium, Dánia, Görögország, Portugália és Szlovénia ért el. Írország, Málta, Szlovákia és az Egyesült Királyság állami kiadásai között egyaránt 0,4 százalékot tett ki a sportra és rekreációra szánt összeg. Nem éri el az uniós átlagot Németország, Ausztria és Olaszország mellett Litvánia és Bulgária. A sor végén Horvátország található 0,2 százalékkal.
A jelentésből kiderül, hogy az unió 28 tagállama 51,3 milliárd eurót költött sportra és rekreációra 2017-ben, az összeg 2004 óta lényegében nem változott.
Nemcsak a sportra költésben áll az élen a magyar kormány
Az Eurostat korábban közölt adatokat arról, hogy milyen arányban osztották el a befolyt pénzeket 2017-ben az EU-s tagállamok kormányai. Ebből kiderül, hogy Magyarország GDP-jének 8 százaléka ment el a közszférára. Ez az arány egyedül Görögországban (8,3%) és Olaszországban magasabb (8,2%).
Közrendre és biztonságra egyedül Bulgáriában költenek arányaiban többet, mint Magyarországon. Előbbiben a GDP 2,5 százaléka, utóbbiban 2,4 százaléka ez az összeg.
A magyar kormány költi a legnagyobb arányban a pénzt gazdasági ügyekre, a GDP 7,1 százalékát. A második Belgium (6,3%), a harmadik Franciaország (5,9 %). Az EU-átlag 4 százalék.
A középmezőnyben, de az EU-átlag (4,6%) felett költ GDP-arányosan a magyar kormány gazdaságra (5,1%).
Egészségügyre és szociális kiadásokra arányaiban kevesebb jut
A sereghajtók közt van viszont a magyar kormány az egészségügy tekintetében, a szociális kiadások tekintetében pedig a középmezőnyben. Míg előbbire a magyar GDP 4,8 százaléka ment el 2017-ben, addig utóbbira 14. Az EU-átlag 7, illetve 18,8 százalék. Egészségügyre Dániában, Ausztriában és Franciaországban költöttek GDP-arányosan a legtöbbet. A legkisebb arányú GDP ráfordítást a ciprusi kormány tette (2,6%), a litván (3,5%) és a román (4,3%) követi. Magyarország Lengyelország mögött az ötödik hátulról.
A szociális kiadásokra a finn GDP csaknem negyede ment el (24,9%), a második Franciaországhoz hasonlóan (24,3%). Dánia a harmadik (22,4%). Húsz százalék felett költött még az olasz, az osztrák és a svéd kormány. Erre a területre arányaiban az írek szántak a legkevesebbet (9,5%), őket a lettek követik (11,2 % ), Málta a harmadik (11,3) holtversenyben a litvánok és a románok (11,7 %). Magyarországon arányaiban a tizedik legkevesebbet fordították erre a területre.
A vallással és a kultúrával is éllovas a rekreáció
A korábbi statisztikákban egyébként a sport nem szerepel külön megnevezett tételként. Van viszont rekreáció, kultúra és vallás. A magyar kormány a GDP 3,5 százalékát költötte erre 2017-ben. Ez több mint háromszorosa az EU-átlagnak (1,1%), a második Észtország (2,1%). A harmadik Dánia és Litvánia, fele akkora szelet volt a költségvetésben a GDP arányában ez a terület (1,7%).