A magyar hatóságok 2200 oldalas vádiratban részletezik, mit is követett el a férfi sz Iszlám Állam terrorszervezetben, a görög titkosszolgálat korábban azt mondta, ők nem tudnak róla, hogy a tagja lett volna a dzishadista szervezetnek.
HIRDETÉSLetartóztatásban marad Haszan F., aki a vádirat szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet tagjaként több embert is megölt 2015 májusában Homszban.
A Fővárosi Törvényszék hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség szeptember 3-án emelt vádat Haszan F. 27 éves szír állampolgár ellen emberölés bűntettével bűnszervezetben megvalósított terrorcselekmény bűntette és emberiesség elleni bűntett miatt.
A Fővárosi Törvényszék figyelemmel a szökés-elrejtőzés veszélyére, az indítvánnyal egyezően határozott a letartóztatás fenntartásáról - olvasható a közleményben.
Szeptember 3-án Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta, hogy a márciusban kitoloncolás közben Magyarországon elfogott 27 éves szír férfi az Iszlám Állam egy kisebb fegyveres csoportjának parancsnoka volt. Feladatai közé többek között a Szíriai Arab Köztársaság területén az alkotmányos, társadalmi és gazdasági rend megváltoztatása, az elfoglalt területeken az Iszlám Állam hatalmának kiépítése és fenntartása, a szervezet uralta területek lakosságának kivégzésekkel, kínzásokkal való megfélemlítése és a szervezethez nem csatlakozó emberek megbüntetése, megsemmisítése volt. 2015 májusában a szíriai Homsz tartomány egyik városát, al Shoknit kellett elfoglalnia. A városban legkevesebb 25 embert, köztük nőket és gyermekeket öltek meg. Haszan F. legalább két ember kivégzésében személyesen is részt vett, egy embert pedig pisztollyal lőtt le - írta a főügyész.
Mindez azért nagyon érdekes, mert a görög titkosszolgálat (EYP) az Euronews korábbi megkeresésére azt válaszolta: semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a Budapesten márciusban őrizetbe vett szír férfi terrorista tevékenységben vagy szervezetben vett volna részt.
De akkor mi is történt, és ki Haszan F?
A görög titkosszolgálat közleményéből az derült ki, hogy Hassan február 27-én, illegálisan lépett be Görögország területére Lérosz szigetén. Mint írják, a regisztrációja során görög és nemzetközi hatóságok is átvilágították (a Frontex és az Europol). Ezalatt semmilyen terhelő információt nem találtak rá. Az EYP kiemelte, hogy a Görögországba érkezése (2016 februárja) és 2018 július közt semmilyen európai, vagy másmilyen titkosszolgálat nem közölt semmilyen információt vagy adatot arról, hogy dzsihadista cselekményekhez lett volna köze.
2018 júliusában kezdődött nyomozás ellene, amikor a belga titkosszolgálat megerősítetlen információt közölt, egy meg nem nevezettt egyénről, mely szerint szír konfliktuszónából érkező, Görögországban tartózkodó férfi azzal gyanúsítható, hogy részt vett a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet tagjaként annak akcióiban. Az EYP auguszustban megtalálta és azonosította a férfit, és erről azonnal informált minden társszolgálatot. Azóta egyik európai ügynökségnek sem sikerült részletekkel szolgálnia a feltételezett terorrcselekményeiről Hassannak
A görög titkosszolgálat hangsúlyozza, hogy a menedékjogot az összes európai ország által aláírt genfi konvenció és az uniós jog alapján ítélték meg a férfinek, aki nem dolgozott nekik, az erről megjelent sajtóhírek a magyar társszervezet megnyilatkozásain alapultak. A görögök szerint a magyar terrorelhárítás a jelek szerint nem vette figyelembe, hogy az őrizetesek nagyon gyakran vad állításokat tesznek a kedvezőbb elbánás érdekében. Azt is hozzátették, hogy a TEK nem is informálta őket a férfinak erről az állításáról.
Az igazság az, hogy Hassan után nyomoznak, egy embercsempész hálózatban folytatott tevékenysége miatt. Tavaly nyár óta ez a tény ismert az európai titkosszolgálatok számára - közölték.
A görög titkosszolgálat levelében úgy fogalmaz: „aggasztónak tartjuk, hogy lehetséges terrorista kérdéseket és személyeket kicsinyes politikai célok szolgálatába állítanak. Az ilyen taktika az európai titkosszolgálatok és biztonsági ügynökségek együttműködésének és az európai polgárok biztonságának érdekében folytatott terrorizmusellenes harcának szétfeszítésével fenyeget”
A nyomozást a magyar hatóságok 2019. március 18-án rendelték el, majd öt hónapát tartott, és a TEK is közreműködött benne. F. Hassant összesen 29 órán át hallgatták ki.
A nyomozás során összesen tíz tanút – köztük szemtanúkat – hallgattak ki Magyarországon kívül Máltán és Belgiumban. A nyomozás emellett a három ország mellett Görögországra is kiterjedt. A nyomozásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyolc ügyésze vett részt, munkájukat a Terrorelhárítási Központ tizenöt munkatársa segítette. A nyomozati iratok terjedelme 2200 oldal.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a vádiratában a 2019. március 24. napjától letartóztatásban lévő vádlottra tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Törvényszéknél.
Az üggyel összefüggő bűncselekmények miatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elkülönített számon további nyomozást is folytat, egyelőre ismeretlen tettes ellen.