Klímavészhelyzet kihirdetését, a megújuló energiaforrások sokkal nagyobb arányú használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését követelik az Áder Jánoshoz vonuló ellenzéki politikusok.
HIRDETÉSKlímavészhelyzet kihirdetését, a megújuló energiaforrások sokkal nagyobb arányú használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését követelik az Áder Jánoshoz vonuló ellenzéki politikusok.
Pénteken a köztársasági elnöknek adták át javaslatukat a klímakatasztrófa megfékezésére az ellenzéki parlamenti frakciók képviselői, független országgyűlési képviselők és a Momentum politikusa.
Azt szeretnék, ha a javaslatukban foglaltakat is képviselné Áder János az ENSZ hétfőn kezdődő klímacsúcsán, ezért közösen vonultak a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz pénteken.
A Sándor-palota előtt tartott közös sajtótájékoztatójukon több képviselő is megdöbbenésének adott hangot, amiért az államfő pénteken egy rádióinterjúban Magyarország kisebb felelősségéről beszélt klímaügyben a világ több országához viszonyítva.
Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke azt üzente az államfőnek: sem az embereket, sem az éghajlatváltozást nem érdekli, hogy az államfő mit deklarál a felelősségről, csupán az érdekli, hogy a kormány megteszi-e a szükséges lépéseket.
Karácsony Gergely, az ellenzéki pártok főpolgármester-jelöltje szerint ősztől az önkormányzatoknak kell elvégezniük azokat a teendőket, amelyeket a kormány nem hajlandó. Kijelentette: megválasztása esetén az egyik legfontosabb feladatának tekinti a főváros "zöldítését".
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese klímagyilkosnak nevezte a Fidesz politikáját. Szerinte mind a kormány, mind annak vezetője rossz példát mutat.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arcátlannak nevezte, ahogy az államfő elbagatellizálja Magyarország szerepét a klímaügyben, és azt is, hogy Áder János még mindig nem mondta el, mit képvisel a csúcson.
Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője szintén úgy ítélte meg: az államfő nem veszi elég komolyan a problémát.
Arató Gergely (DK) szerint illúzió azt hinni, hogy az államfő a magyar embereket képviseli majd New Yorkban. Kijelentette: Áder János nem valódi környezetvédő.
Bősz Anett, a Liberálisok független országgyűlési úgy ítélte meg, hogy az államfő nem mer szembe menni a kormánnyal, holott a találkozón az egész világ társadalmáért tehetne valamit.
Déri Tibor (Momentum) szerint, ha a Fidesz nem ad támogatást a klímakatasztrófa megelőzéséhez, akkor a településeknek kell.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint a politikának kell változnia, nem a klímának.
A határozati javaslatot az elnöki hivatal főigazgatója vette át.
Szövegét szó szerint közöljük:
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Határozati javaslat benyújtása
Benyújtó: Schmuck Erzsébet (LMP), Dr. Gurmai Zita (MSZP), Dr. Hadházy Ákos (független),
HIRDETÉSDr. Szél Bernadett (független), Dr. Vadai Ágnes (DK), Nunkovics Tibor (Jobbik), Szabó Timea
(Párbeszéd)
Határozati javaslat címe: Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő
feladatokról
Tisztelt Elnök Úr!
HIRDETÉSAz Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. §-ának (4) bekezdése alapján „Az
éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról” címmel a
mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani.
...../2019. (.....) OGY határozat
Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról
HIRDETÉSAz Országgyűlés – követve a fenntarthatóság és a szolidaritás egyetemes eszméjét, elsődleges
küldetésünknek tekintve Magyarország jelen és jövő generációinak jóllétét, kulturális, gazdasági és
természeti értékeink és erőforrásaink védelmét, bölcs hasznosítását, az ország
környezetbiztonságának és önellátó képességének erősítését – globális felelősségünk tudatában, a
rendelkezésre álló legújabb tudományos ismeretek és a valós tapasztalatok alapján, a globális
HIRDETÉSfelmelegedés mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetstratégiai
jelentőségű üggyé nyilvánítja.
Napjainkra bizonyossá vált, hogy az emberiség az éghajlat jelenleg tapasztalható, sajátos
megváltozásának nem csak tanúja és elszenvedője, de a kibocsátott üvegházhatású gázok és az
egyéb társadalmi-gazdasági célú tevékenységek következtében jelentkező hatások révén jelentős
HIRDETÉSrészben az okozója is.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint, ha az elkövetkező 10-15 évben nem
tesszük meg a szükséges lépéseket, a kedvezőtlen folyamatok visszafordíthatatlanokká válnak. A
változások már egy emberöltőn belül is drámaiak lehetnek, hosszabb távon pedig egész
civilizációnkat veszélybe sodorhatják.
HIRDETÉSAz elmúlt évtizedekben az is egyértelművé vált, hogy a globális felmelegedés egy olyan összetett
folyamat, amelyet csak a világ országai együttműködésével, fenntartható fejlődési pályára
állításával, illetve az ezt elősegítő haladéktalan és átfogó intézkedésekkel lehet kezelni.
A globális együttműködés erősítése érdekében az ENSZ 2019. szeptember 23-ára rendkívüli Klíma
Cselekvési Csúcsértekezletet hívott össze, melyen Magyarország is a legmagasabb szintű állami,
HIRDETÉSpolitikai képviselet biztosításával vesz részt.
1. Az Országgyűlés ezért felkéri Magyarország hivatalos úton kijelölt képviselőjét, hogy a 2019.
szeptember 23-ai rendkívüli ENSZ Klíma Cselekvési Csúcsértekezleten Magyarország nevében
példamutató módon, határozottan álljon ki a fenntarthatóságot elősegítő klímavédelmi célok és
kötelezettségvállalások meghatározása, valamint azok végrehajtása mellett, különös tekintettel az
HIRDETÉSENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra, valamint az
ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete azóta készült jelentéseiben foglaltakra, melyek
szerint halaszthatatlan a felelősség- és kötelezettségvállalások szintjének és mértékének
újragondolása, szigorítása és megerősítése.
2. Az Országgyűlés ezzel összefüggésben felhívja a Kormányt, hogy
HIRDETÉSa) haladéktalanul hirdesse ki a klíma vészhelyzetet,
b) az EU és nemzetközi klímavédelmi célok tükrében, az elővigyázatosság és a megelőzés elvének
szellemében vizsgálja felül az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a megújuló
energiaforrások hasznosításának mértékével és módjával, valamint az energiahatékonyság
javításával összefüggő hazai célkitűzéseket, különös tekintettel arra, hogy nemzeti érdekeink is ezt
HIRDETÉSkívánják, továbbá
c) biztosítsa az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra, változásokra való felkészülés és az
alkalmazkodás terén szükséges döntéseket és a végrehajtás eszközrendszerét.
3. A Kormány 2019. december 31-éig terjessze az Országgyűlés elé Magyarország klímavédelmi
törvényének javaslatát, amely átfogóan rögzíti az éghajlatváltozás megfékezésével és az
HIRDETÉSalkalmazkodás erősítésével összefüggő célokat és feladatokat, amelynek során
a) biztosítsa, hogy Magyarország 2030-ra legalább 55 %-kal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását,
legalább 30%-kal csökkenti energiafelhasználását, végső energiafogyasztásának legalább 35 %-át
megújuló – de ezen belül csak kis részben biomassza eredetű – energiákból nyeri, valamint hogy
Magyarország 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást,
HIRDETÉSb) vegye számba az éghajlatváltozás és hatásai emberi, társadalmi dimenzióit (lakás- és
környezetügy, víz- és élelmiszerbiztonság, stratégiai készletezés, élhető települések,
energiaszegénység, egészségi és közegészségügyi kockázatok kezelése, tájékoztatás és felkészítés,
kockázatcsökkentés), és célzott programokkal biztosítsa a társadalmi igazságosság részét képező
klímaigazságosság elvének érvényesítését, különösen a sérülékeny társadalmi csoportok védelmét, a
HIRDETÉSklímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállása elősegítését,
4. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy Magyarország hivatalos úton kijelölt képviselője a
2019. szeptember 23-ai rendkívüli ENSZ Klíma Cselekvési Csúcsértekezleten terjessze elő hazánk
fentiek szerinti kötelezettségvállalásait.
5. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy biztosítsa, hogy a hazai költségvetési és európai
HIRDETÉSuniós források a klímavédelemmel és alkalmazkodással ellentétes célokra nem használhatók fel.
Általános indokolás
Mára tudományos evidencia, hogy az emberi társadalom drasztikus hatást fejtett ki a Föld anyagés
energiafolyamataira, és ezzel nemcsak az éghajlatváltozás tényezőit erősítette fel, de a
kiegyenlítésükben szerepet játszó környezeti önszabályozást is legyengítette. És itt már nem csak
HIRDETÉSaz üvegházhatású gázokról van szó. A területhasználat globális (és hazai) szintű megváltoztatása
(sok millió hektáron a természetes erdők, gyepek, vizes élőhelyek felszámolása, a természeti
erőforrások (pl. a termőtalaj) lepusztítása, a tengerek elszennyezése révén ökoszisztémájuk
degradációja mind-mind ezt a kedvezőtlen folyamatot és hatásait erősítik.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra figyelmeztet, hogy nem folytathatjuk azt az
HIRDETÉSéletmódot, azt a társadalom- és gazdaságpolitikát, ami ide vezetett.
Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza szerint ugyanakkor globálisan a GDP 1-
1,5 százalékának felhasználásával megállítható lenne a klímaváltozás, és legalább tízszer akkora
későbbi kárt lehetne megelőzni.
A hazai tudományos kutatások hasonló eredményre vezettek: az MTA egyik Jelentésének
HIRDETÉSelőrejelzése, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaként a GDP évi 1%-nyi csökkenésével lehet
számolni hazánkban. Különösen, mert a ‘80-as évektől gyorsuló melegedés következtében
Magyarországon a nyári középhőmérséklet már most 2 Celsius-fokkal nőtt, az évszázad végére
pedig 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971-2000 közötti átlaghoz képest. A nyár még szárazabb
lehet, mind nagyobb területeket sújthat az aszály, miközben fokozódó árvizekre,
HIRDETÉSfelhőszakadásokra lehet számítani. 30%-os lehet a termésátlag-csökkenés. Változik – de sokféle
mértékben és módon - a növény- és állatfajok elterjedése, ami egyrészt a tápláléklánc
felborulását, másrészt pl. a beporzó rovarok drasztikus csökkenését okozhatja. Ez utóbbiak
nélkül viszont az élelmiszerellátás alapjai sérülnek. De felszíni vizeink vízhozama, és tavaink
vízszintje is számottevően csökkenhet, sőt némelyikük ki is száradhat, és/vagy minőségében
HIRDETÉSleromolhat.
Számos ökológiai rendszerünk rugalmasságát tehát meghaladja az éghajlatváltozás, és a hozzá
kapcsolódó folyamatok (pl. áradások, szárazság – sőt sivatagosodás -, erdőtüzek, emberre,
növényre és állatra veszélyes kártevők „migrációja”) már most is érzékelhető.
A feladat tehát kettős: egyrészt az éghajlatváltozás felgyorsulásához vezető üvegházhatású gázok
HIRDETÉSkibocsátását kell csökkenteni és a nyelőkapacitásokat a változó ökológiai körülmények között
megőrizni, illetve fejleszteni, másrészt az elkerülhetetlen változásokhoz való
alkalmazkodásunkat kell erősíteni.
A globális együttműködés erősítése érdekében az ENSZ 2019. szeptember 23-ra Klíma
Cselekvési Csúcsértekezletet hívott össze. Ennek kapcsán António Guterres ENSZ-főtitkár arra
HIRDETÉSkéri a vezetőket, hogy ne hangzatos beszédekkel készüljenek, hanem konkrét tervekkel arról, hogy miként tudjuk előmozdítani a klímaváltozás elleni fellépésünket. Ebben a folyamatban Európának, és így Magyarországnak is aktív szerepet kell játszania. Az Országgyűlés jelen határozatával a kormány megkerülhetetlen, történelmi felelősségére hívja fel a figyelmet és szorgalmazza a szükséges intézkedések haladéktalan megtételét.