NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarországnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz

Magyarországnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz
Szerzői jogok 
Írta: Daniel Bozsik
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint a magyarok 40 százaléka olyan területen él, amely erősen vagy nagyon erősen sérülékeny az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

HIRDETÉS

Ismét hőségriasztást adtak ki Magyarország több megyéjére, idén nyáron már sokadszor. Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok azonban nem merülnek annyiban, hogy nagyon melegünk van, a jelenség konkrét gazdasági károkat is okoz.

— A mezőgazdaságra nagyon rossz. Nagyon rossz. Van egy pár hektár földem, és az az igazság, hogy idén nem sok minden lesz, mert ez a hőség tönkre tesz mindent – mondta Nagy József, gazdálkodó.

A Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint a magyarok 40 százaléka olyan területen él, amely erősen vagy nagyon erősen sérülékeny az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egyre több a hőhullám, és egyre szélsőségesebb az időjárás.

— A klímaváltozás már zajlik, tehát Magyarországon is a saját bőrünkön érezzük. Éppen ma is például egy elsőfokú hőségriasztás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy egyre több azoknak a napoknak a száma, amikor extrém időjárási események vannak, egyre intenzívebbek ezek az extrém időjárási események. Tehát az éghajlatváltozást már ma is úgy érezhetjük, hogy egyre több az ilyen időjárási esemény, egyre jobban megviseli a lakosokat – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat programvezetője.

A hőhullámoknak súlyos népegészségügyi hatása van. Kutatások szerint az ilyen napokon 15 százalékkal emelkedett az elhalálozások száma az elmúlt tíz évben. Az éghajlatváltozás okozta gazdasági kár éves szinten, becslések szerint, mintegy 80 milliárd forint. A klímaváltozáshoz tehát Magyarországon is alkalmazkodni kell, mert egyre gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás.

Az elmúlt ötven évben Magyarország több régiójában, így itt Bács-Kiskun megyében is, száztízzel nőtt azoknak a napoknak a száma, amelyeken a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 fokot – ez a hőségriasztás első fokozatának felel meg. A folyamat a következő évtizedekben is folytatódik, a század végéig további harminc hőhullámos nappal számolhatunk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nukleáris biztonság: a Paksi Atomerőművet hiába támadnák meg, nem tudnának robbanást előidézni

Épületfelújításra is lesz pályázat az uniós pénzből - csak kevesebbre, mint kellene

A rendszerváltás előtti szint felére akarja csökkenteni a kibocsátást a magyar kormány 2030-ig