NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Javul a szülők mentális egészsége, ha gyermekeik már nem élnek velük

Javul a szülők mentális egészsége, ha gyermekeik már nem élnek velük
Szerzői jogok MTI/EPA/Martin SylvestMartin Sylvest
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az anyák mentális egészségét viszont nagyon is megviseli a szülőség.

HIRDETÉS

Javul a szülők mentális egészsége és fizikai közérzete, ha gyermekük vagy gyermekeik elhagyják otthonukat - derül ki egy frissen publikált tanulmányból.

A kutatás - melyet Christoph Becker, Isadora Kirchmaier és Stefan Trautmann végzett a heidelbergi egyetemen - úgy találta, hogy azoknak az idősebb embereknek, akiknek gyermeke van, jobb a közérzete és kevésbé hajlamosak a depresszióra, mint gyermektelen kortársaik - feltéve, hogy gyermekeik már nem élnek velük. Akkor ugyanis, ha a gyerekek még otthon éltek, ennek épp az ellenkezőjét tudták bizonyítani.

"A szülőség, a házasság és a baráti-rokoni kör megléte mind hozzájárul az idősebb emberek jó közérzetéhez és mentális egészségéhez" - írják a tanulmányban, melyhez 16 európai ország 55 ezer, 50 év feletti lakosától gyűjtöttek adatokat. - "A családi állapot meghatározó szerepet tölt be a mentális egészség és a jó közérzet szintjén. Aki házasságban vagy partnerrel élt, annak jobb volt mind a közérzete, mint a mentális egészsége, a szülőségnél viszont nem találtunk egyértelmű kapcsolatot."

Attól függően, hogy a szülő épp mely életciklusában van, változtak az eredmények - írják. Annyi azonban bizonyosan elmondható, hogy azok az idősebb szülők, akiknek élő kapcsolata volt a gyerekeivel, azok jobban érezték magukat, és a szülőség pozitív hozadékai is jobban érezhetőek voltak idősebb korban. Ilyen pozitívum, hogy még ha a gyerekek nem is laktak egy háztartásban idősebb szüleikkel, továbbra is az elsődleges társas támogatást nyújtották nekik."

Az anyák mentális egészségét jobban megviseli a szülőség

A kutatásból az is kiderül, hogy a szülőség nagyobb terhet ró az anyák mentális egészségére, mint az apákéra. "A szülőség nem függ össze a szellemi egészség javulásával. A depresszió veszélye különösen nagy a nőknél, akik gyengébb fizikai erőnléttel és a szülői feladatok miatti megnövekedett stresszel kell szembenézzenek, de kevésbé érinti azokat a nőket, akiknek partnere is kiveszi a részét az ezzel járó terhekből."

"Ez egyáltalán nem meglepő" - reagált Alexandra Zikunov, az egyik legnagyobb német női magazin, a Brigitte szerkesztője az Euronews-nak a fentiekre.

Alexandra baráti körében ő volt az első, akinek gyereke lett, így viszont nem volt olyan szerepmodell a közvetlen környezetében, akit követhetett volna. Férjével nem sokat gondolkoztak a szülés előtt azon, hogyan fogják egymás közt felosztani a gyerek körüli teendőket.

View this post on Instagram

BOAH, SOWAS VON RANT! Ich hab echt lang überlegt, ob ich hierzu was schreiben soll. Aber nachdem mich hier auch heute noch fremde Happy-Family-Posts vom Pfingstwochenende in der schönsten Insta-Heile-Welt-Manier heimsuchen, muss ich jetzt wirklich mal folgende Frage stellen: . Hat denn wirklich niemand außer mir ein richtig beschissenes Pfingst-Wochenende gehabt? Hatten denn wirklich alle tolle Reisen, in die Berge, in den Wald, an den Strand? Mit einer wohlgelaunten Mama, der es nicht im Geringsten etwas ausmachte, dass es an allen "freien" Tagen schon um 5.40 Uhr losging? Mit noch wohlgelaunteren Kita-Kindern, die sich auf eine 4-tägige One-on-one-Betreuung freuten? Und Eltern, die ganz besonders happy darüber waren, dass der Freitag vor dem Wochenende auch schon Kita-frei war, weil Studientag? Während die Babysitterin gerade an diesem Wochenende entschied, unsere Nachrichten zu ghosten? . Hatte sich wirklich niemand außer mir, sobald die Kinder im Bett waren, heftigst mit dem halbsterbenden Mann darüber gestritten, bei welchem Krankheitsstadium (er) wer von uns wie lange das Gott gegebene Recht hat, im Bett zu bleiben? Und wer von uns (ich) wann das letzte mal (erinnere mich nicht) so lange ausgefallen war (nie)? . Hatten sich denn an diesem verdammten Pfingstwochenende wirklich alle endlos, endlos lieb und hatten 96 Stunden lang so richtig, richtig Bock aufeinander? . Es dürfte ein Schocker sein, aber ich für meinen Teil hatte ein endlos beschissenes sogenanntes freies Wochenende. Es war null frei. Und es war auch kein Wochenende. Es waren: Vier. Ganze. Tage! . Und nein, Mitleid not needed, kriegen wir hier schon alles hin. Was mich nur endlos, endlos aufregt: Warum zur Hölle kommen meine Realitäten in dieser Insta-Realität nicht vor?! . Wer mir also beim nächsten Mal ein schönes "verlängertes" Wochenende wünscht, dem spiele ich ab 5.40 Uhr Telefonstreiche. In Endlosschleife. Mit Rammstein. . ???Maja Metz #duhastesdirjasoausgesucht #jetztmalehrlich #firstworldparentproblems #thestruggleisreal #iloveyouBabys #butwhysoearly #honestmotherhood #motherhoodunplugged #fürmehrrealitätaufinstagram #momlife #dadlife #familylife #parentgoals #lebenmitkindern

A post shared by Magazintrulla bei BRIGITTE (@alexandra___z) on

"Fogalmam se volt róla, hogy ennyit fogunk beszélni a gyerekkel kapcsolatos teendőkről, miután megszületett" - mondta az asszony, aki a Németországban általánosnak mondható, egy éves anyasági szabadságot kérte ki - miközben a férje csak két hónapot vett ki a munkából. Mint sok más pár esetében is, náluk is a férj keresett jobban, így nem engedhették meg, hogy az ő keresete hosszasan kiessen.

"Csak miután a második gyermekünk is megszületett és még több súly nehezedett rám, jöttem rá, hogy ez a gondolatmenet mennyire abszurd". Azóta Alexandra és a férje 50-50 százalékban osztják meg a szülői feladatokat, és azon vannak, hogy a gyerekek körüli teendőket is egyenlő arányban osszák el. Mindezt a feleség azzal indokolja, hogy a tradícionális szülői minta, melyben az anya áldozza fel magát, ma már nem értelmezhető a munka világában.

"A nők ma már kereshetnek ugyanannyit, vagy akár többet is, mint a férjük. Logikus lenne, ha ezek után a férj azt mondaná: 'Én már most is többet keresek, mint te, úgyhogy kevesebb órában is dolgozhatok vagy maradhatok otthon tovább is a gyerekkel, hogy te se ess ki évekre a munkából'"

Dr. Klaus Preisner, a zürich-i egyetem szociológusa szerint "a hagyományos modell még minidig létezik, sőt, még mindig ez az uralkodó minta és a gyerekek nagy része ebben nő fel."

Így volt ez Alexandra esetében is, aki hosszú ideig az elsődeleges gondviselő volt a gyerek születése után. A fordulópontot az hozta el, mikor második gyermeke születése után egy hétvégére elutazott, a gyerekeket pedig a férjére hagyta. "Mivel egyedül voltam, végre foglalkozhattam magammal, kiélvezhettem az időt, gondolkozhattam. Nem kellett folyton megszakítanom a gondolatmenetet, mert valamit el kellett intézni, vagy mert a gyerkeek sírni kezdtek. A férjem az elmúlt egy év minden napján érezhette ezt, én pedig nem?"

Miután hazament, alternatív megoldást javasolt a férjének: minden 6-8 hétben egyszer egyikük elmehet egy hétvégére szabadon. Ez pedig segít nekik a mindennapi nehéz helyzetek elviselésében is, a szabad hétvégén pedig van lehetőségük feltöltődni. 

"A hagyományos szülői szerepek annyira mélyen gyökereznek a társadalomban, hogy a nőknek igazi gondot jelent, ha el akarnak ettől szakadni. Az idősebb nők közükl sokkal többet sújt a szegénység, mint a férfiaknál, mivel még ma is minden második házasság válással végződik, és azok a nők, akik otthon maradnak, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak a család érdekében, gazdaságilag a férjüktől függnek."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szülés utáni depresszió elleni tablettát engedélyezett az Egyesült Államok

Egyszerű vérvizsgálat is kimutathatja a poszttraumás stressz szindrómát

Ijesztő mértékben nő a francia fiatalok körében az antidepresszánsokat és nyugtatókat szedők aránya