Magyarországon nőtt a különbség a szegények valós jövedelme és a hivatalos szegénységi küszöb között.
HIRDETÉSJó néhány ütött-kopott házat látni az észak-magyarországi falvakban. Ez az ország egyik legszegényebb térsége. A Nógrád megyei Mizserfán élő Mező Renátának hat gyereke van, férje egy városban dolgozik, de így is nehezen élnek meg.
»A férjem hegesztő 165 ezret keres, ha elmegy szombat-vasárnapon túlórázni, akkor a 200-210 ezer megvan. Ezen kívül van a családi pótlék meg a gyes a gyerekekre.”
A környéken alig van munkalehetőség, van, aki több mint 100 kilométerre jár dolgozni, több műszakban, hogy el tudja tartani gyerekeit.
„Most jön az iskola, ami a mindennapjainkra el van téve, amit én keresek, azt oda kell fordítanom. És lehet, hogy pluszmunkát kell vállalnom emellett is, hogy jó legyen” - mondja egy helybeli.
Magyarországon a szegénységi küszöb tavaly a KSH adatai alapján havi 83 855 forint volt. A szegények átlagjövedelme viszont ennél is egynegyedével kevesebb, csak 63 645 forint. (A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát.)
Kiss Gábor, Euronews:
„A közeli szénbánya több mint 25 éve megszűnt. Mizserfán azóta nincs élelmiszerbolt és iskola, és bezárt a kultúrház is, ahol hajdan mozi is működött. Az efféle falvakban a hátrányos helyzet nemcsak a pénz hiányát jelenti, hanem a lehetősek hiányát is.”
Az Adománytaxi civil szervezet rendszeresen visz segélyeket a térségbe. Vezetője, Horn Tamás szociológus szerint hosszú távon csak az oktatás és a munkahelyteremtés a megoldás a szegénység leküzdéséhez.
„Az elmúlt években egyre nagyobb a rászorult családok száma annak ellenére, hogy vannak helyi kezdeményezések, de elég gyengék. Állami segítség nélkül ezek nem fenntarthatóak hosszú távon.”
A relatív szegénységi rés százalékosan azt mutatja, hogy mekkora az eltérés a hivatalos küszöb és a szegények valós jövedelme között. Az EU-ban e tekintetben 2017-ben Romániában volt a legnagyobb a különbség, Finnországban a legkisebb. Magyarországon a relatív szegénységi rés 16,7 volt, tavaly viszont 24 százalékra ugrott.
Eközben itthon látványos jelei vannak a gazdagságnak is: szárnyal a luxusingatlanok piaca. Az utóbbi években egyre több magyar vesz több mint százmillió forintos házakat, lakásokat.
Benedikt Károly elemzési vezető, Duna House:
„Megnőtt a magyar érdeklődőknek is az a rétege, aki kifejezetten drága ingatlant keres. Kifejezetten prémium minőségű, nagyon jól megépített családi házat vagy lakást szeretne vásárolni. Akár saját részre, ami szintén a gazdaság erősödését mutatja, akár befektetési szándékkal.”
Magyarországon a leggazdagabb 20 százalék fogyasztási kiadása több mint 3,7-szerese a legszegényebb 20 százaléknak.