Lássuk, mit lehet tudni a nemzetközi politikában szinte ismeretlen, új bizottsági elnökjelöltről.
HIRDETÉSNapokon át tartó tanácskozás után júniusban az uniós tagországok vezetői a német védelmi minisztert, Ursula von der Leyen-t jelölték az Európai Bizottság elnökének. Ha jelöltségét az Európai Parlament is elfogadja, a hatvan éves német politikus lesz az első nő ezen a pozíción.
Kicsoda Ursula?
Nem ez lenne az első alkalom, hogy von der Leyen történelmet teremt. 2013-ban ő volt az első női védelmi miniszter is Németországban, és már hat éve, hogy meg is maradt ebben a tisztségében.
Az 1958 októberében született politikust Angela Merkel közeli szövetségeseként emlegetik, volt idő, mikor a kancellár lehetséges utódaként is beszéltek róla.
Annak ellenére, hogy politikai karrierjébe csak viszonylag későn kezdett bele, von der Leyen nem számított tapasztalatlannak a politikában.
Családjának nemesi származását egészen az 1600-as évekig tudják visszavezetni, a Hanza-szövetség egyik tősgyökeres kereskedő tagjának számítottak. Édesapja, Ernst Albrecht Alsó-Szászország tartományi kormányfője, később pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt. Ursula épp ezért maga is Brüsszelben született és gyerekkora nagy részét is ott töltötte nyelvész édesanyjával és öt testvérével együtt.
A brüsszeli Európai Iskola diákjaként már gyerekkorában megtanult franciául, nyelvtudása anyanyelvi szintű, matematikából pedig kiemelkedő eredményeket ért el. Egyetemi tanulmányait közgazdaságtanból kezdte meg a göttingeni egyetemen 1977-ben, de hallgatója volt a híres és elismert London School of Economics-nak is - ahol apja ismertsége miatt álnéven tanult.
Három év után mégis más irányt váltott: a hannoveri egyetem orvosi karára jelentkezett, és nőgyógyászatra specializálta magát. 1987-ben szerezte meg a diplomáját, évekig orvosként dolgozott, és csupán 1992-ben, harmadik gyermeke születése után szüntette meg praxisát.
Hét gyerek
Orvos-vállalkozó férjével, Heiko von der Leyen-nel, aki szintén ősi arisztokrata család sarja (felmenői selyemkereskedők voltak) a göttingeni egyetemi kórusban találkozott. A sikeres vállalatot irányító férfivel végül 1985-ben kötöttek házasságot.
Összesen hét gyermekük született — ami Németországban, ahol az átlagos születésszám 1,59 gyermek/nő, ritkának számít. Két fia és öt lánya, köztük egy ikerpár - David, Sophie, Maria Donata, Victoria, Johanna, Egmont és Garcia - 1987 és 1999 között születtek.
1992 és 1996 között családjával az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a Stanford egyetemen hallgatott négy éven át közgazdaságtant. Visszatérése után mégis ismét orvosi szakterületen helyezkedett el: Friedrich Wilhelm Schwartz kutatóorvos munkatársa volt a hannoveri orvosi főiskolán.
Családjával és idős édesapjával, aki Alzheimer kórtól szenvedett, 2014-ig, apja haláláig egy nagy farmon éltek nem messze Hannovertől.
Már elmúlt negyven éves, mikor politikusnak állt
Ursula 1990-ben lett a CDU tagja, ahol édesapja korábban szövetségi alelnöki tisztet töltött be. Talán a gyerekek születése, talán más miatt, de a politikába ennek ellenére csak jóval később, 43 éves korában kezdett bele, először csak helyi, választótestületi szinten.
2001– 2004 között Sehnde városában volt önkormányzati képviselő, illetve a városi CDU-frakció vezetője. Ugyanebben az időben a hannoveri régió önkormányzatának is tagja volt, ahol az egészség- és kórházügyi bizottság elnöki tisztét töltötte be.
2003. március 4-étől a Christian Wulff által vezetett alsó-szászországi tartományi kabinet szociális minisztere volt. 2003–2005 között alsó-szászországi képviselő volt. 2004 decemberében beválasztották a CDU elnökségébe.
Országos színtérre csak 2005-ben lépett, mikor Merkel család-, idős-, nő-, és ifjúsági miniszterré nevezte ki. Négy évvel később már saját jogon került be a Bundestag, a német szövetségi parlament képviselői közé, ahol 2013-ig a munkaügyi és szociális miniszteri tisztséget töltötte be.
2013 decemberében a CDU-CSU nagykoalíciós tárgyalások során honvédelmi miniszterré jelölték ki; ezzel ő lett az első nő Németországban ezen a poszton.
Botrányok, amik a nevéhez fűződnek
2015-ben azzal vádolták meg, hogy plagizált doktori tézisének írásakor - ez alól a vádpont alól később teljesen felmentették. Ugyanebben az évben Von der Leyen bírálta a magyar kormányt, amikor könnygázt használtak a magyar határon a migránsokkal szemben.
Noha a védelmi pozícióban eltöltött hat év rekordnak számít, a botrányok őt is utolérték: sokat bírálták a német hadsereg gyenge felszereltsége miatt, és azzal is megvádolták, hogy megkérdőjelezhető, privát szerződéseket kötött két tanácsadócéggel, a McKinsey-vel és az Accenture-rel.
HIRDETÉS2018 végén parlamenti vizsgálóbizottság állt fel a tárca gyanús szerződéseinek kivizsgálására. Később von der Leyen elismerte, hogy valóban vétettek hibákat a szerződések megkötésekor, és hogy ez többé ne fordulhasson elő, állítása szerint egy sor új intézkedést vezettek be.
Nyílt titok, hogy a CDU liberális szárnyához tartozik: többek között megszavazta - Angela Merkellel szemben - az azonos neműek házasodását lehetővé tevő törvényt, 2011-ben pedig arról beszélt, hogy az EU-nak olyan szövetségi állammá kellene válnia, amilyen Svájc vagy Németország. Igaz, később hozzátette, ezt már csak gyerekei vagy unokái fogják megérni.
A magyarok valamiért nagyon érdeklődnek iránta
Mióta bizottsági elnöknek jelölték, egyre többen keresnek rá az interneten. A Google Trends statisztikái szerint a jelölése előtti utolsó hétig nem volt közérdeklődésre számot tartó keresés utána - kinevezése után azonban megélénkült a keresés a nevére. Érdekes módon a legtöbben Magyarországról néztek utána, ki is ő, minket pedig a csehek és a luxemburgiak követtek az érdeklődésben.
Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában név szerint megemlítette Von der Leyent. A bizottsági elnökjelöltről azt mondta, ő volt a harmadik a listáján, mivel "erős Európára van szükség, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása mellett. A német védelmi miniszter megválasztásával erre van esély. Az, hogy egy 7 gyermekes édesanyát választottak, jelzi, hogy új szelek fújnak az Európai Unióban" - fűzte hozzá.