Alig 30 év alatt az éghajlat óriási fordulatot vesz. Budapesten például olyan lesz a klíma, mint a sokkal délebbre fekvő Szkopjéban.
HIRDETÉS**Alig 30 év alatt az éghajlat drasztikus változáson megy át az egész világon. **Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban 2050-re egy új svájci modellszámítás szerint, **Budapesten például átlagosan olyan lesz a klíma, mint a sokkal délebbre fekvő Szkopjéban van jelenleg. **
A világ 520 legnagyobb városának 77 százaléka számolhat azzal, hogy az éghajlata drasztikusan megváltozik. Ez derül ki a zürichi Műszaki Egyetem (ETH) tudósainak frissen megjelent tanulmányából.
A Föld északi féltekéjén olyan klíma uralkodhat 2050-re, mint amilyen jelenleg a tőlük több mint ezer kilométerrel délebbre fekvő városokban van. A modellszámítás szerint az európai nagyvárosokban nyáron átlagosan 3,6, míg télen 4,7 Celsius fokkal lesz melegebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar főváros klímája a tőle 800 km-re délre fekvő, Észak-Macedón Szkopjééhoz fog hasonlítani, nyáron bőven negyven fok feletti hőmérséklettekkel.
Párizs éghajlata az ausztrál Canberra mai klímájára fog hasonlítani, Londoné pedig olyan lesz, mint most Barcelonáé, a barcelonaiak pedig a marokkói Fez városának hőmérsékletét élvezhetik egész évben. A stockholmiak olyan idővel számolhatnak, mint most a budapestiek, Moszkvában viszont a mai szófiai hőmérsékletre kell majd számítani. Ha további európai városokat is böngészne, ide kattintva megteheti.
Az Egyenlítő felé közelítve még drasztikusabb lesz a változás
A trópusokon még drasztikusabb változásokkal, szélsőséges időjárási jelenségekkel és rendkívüli szárazsággal kell majd számolni. Egyebek közt erre számíthatnak Kuala Lumpurban, Dzsakartában és Szingapúrban is.
A tudósok megjegyzik azt is, hogy nem csak a forrósággal és az azzal együtt érkező szárazsággal kell majd megküzdenünk, de a gyakrabban jelentkező, és erőteljesebb árvizekkel, valamint az egyre súlyosabb aszályokkal is.
A kutatást vezető Tom Crowther szerint minderre egyáltalán nem vagyunk felkészülve, ezért már most neki kell állnunk a tervezésnek. A kutató úgy véli, minél hamarabb kezdjük kitalálni, hogyan orvosoljuk a problémákat, annál kevésbé lesz fájdalmas a hatásuk. Ez biztosan enm jó hír a magyar kormánynak, mely a júniusi uniós csúcson egyike volt a 2050-es klímacélokat megvétózó országoknak.