A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság elnöke. Véget ért a csúcsjelölti rendszer; sem Weber, sem Timmermans mögött nincs meg a támogatás.
HIRDETÉSA tagállamok állam- és kormányfőinek hetekig tartó vita után sikerült megállapodniuk abban, kit javasolnak az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank élére, illetve az európai diplomácia legfőbb képviseletére.
A négy politikus közül csak a belga kormányfő, Charles Michel volt jelen a maratoni értekezleten Brüsszelben, ő az Európai Tanács vezetését venné át.
Az Európai Bizottság elnöke a jobbközép német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lenne. Az ő neve az egyeztetés utolsó óráiban merült fel. Olyan tekintélyes politikusokat körözött le, mint a néppárti frakcióvezető Manfred Weber, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke vagy a brexit-tárgyaló Michel Barnier.
Az Európai Központi Bank elnöki pozícióját az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde töltené be.
A legfőbb uniós diplomata feladatait pedig a spanyol külügyminiszter, a szocialista Josep Borrell venné át Federica Mogherinitől.
A jelöltekről az Európai Parlament dönt.
Az Európai Tanács leköszönő elnöke, Donald Tusk azt magyarázza, hogy „a négy kulcspozícióra két nőt és két férfit javasolnak. Tökéletes a nemek egyensúlya, nagyon elégedett ezzel. Végül is Európé egy nő volt, nemde bár.”
A másik nő a jelöltek között Christine Lagarde, aki 2011 júliusa óta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, korábban pedig miniszter volt több francia kormányban is.
Legutóbb a gazdaságért, a pénzügyért és az iparért felet, korábban a mezőgazdaságért és a halászatért, azelőtt pedig a kereskedelemért. IMF-kinevezése után nem sokkal pattant ki a botrány: a francia ügyészség megvádolta azzal, hogy miniszterként részrehajló volt az állam és a milliárdos Bernard Tapie vitájában, és ezzel megkárosította az államkincstárt.
Korábban egy úgynevezett csúcsjelölti rendszer szerint dőlt el, ki kerülhet az Európai Bizottság élére. Az EP minden pártcsoportjának megvolt a maga jelöltje a posztra, és a választásokon győztes politikai erő kiszemeltjének neve került az Európai Parlament elé. Az idei választások után azonban a francia köztársasági elnök, az olasz kormányfő és a Visegrádi Négyek is azzal indítottak a választások után, hogy nem támogatják a csúcsjelölti rendszert és személy szerint Manfred Webert sem. Emmanuel Macronnak végül is sikerült meggyőznie a német kancellárt arról, hogy érdemes szakítani ezzel a hagyománnyal, és megtalálni a legalkalmasabb jelöltet az Európai Bizottság élére, vagyis azt, aki a leghatékonyabban tudja képviselni a közös uniós stratégiát.
Az ír kormányfő, Leo Varadkar azt mondja, hogy „a csúcsjelöltek egyike sem kapott többségi támogatást sem a tanácsban, sem a parlamentben, ez előfordul olyankor, amikor a választások eredménye nem egyértelmű. Úgyhogy szerinte felül kell vizsgálniuk ezt a szisztémát, és ki kell próbálni, hogyan működhetne másképp ebben a 4-5 éves ciklusban.”
A szocialistáknak be kell érniük - Borell révén - az uniós diplomácia vezetésével -, habár csúcsjelöltjük, Frans Timmermans pár napig nagyon közel állt ahhoz, hogy bizottsági elnök legyen. Végül a Visegrádi Négyek heves tiltakozása miatt lekerült neve a napirendről.
Von der Leyen, Charles Michel, Christine Lagarde és Josep Borrell - ők lesznek az Európai Unió csúcsvezetői, ha az Európai Parlament péntek reggel rábólint a tagállamok javaslatára.