Értesült az MTI sorosozó, név nélkül nyilatkozó magyar és V4-es delegációtagoktól.
HIRDETÉSAz Európai Néppárt (EPP) szembement Angela Merkellel, nem választották meg Frans Timmermanst - így összegezték a felfüggesztett európai uniós csúcstalálkozó történéseit az ülésen és a tárgyalásokon részt vevő, az MTI-nek név nélkül nyilatkozó magyar és V4-es delegációtagok, akik szerint Timmermans „Soros embere”.
A csúcsjelölti rendszert a liberálisok már az EP-választás előtt kritizálták, ezért is állítottak 7 csúcsjelöltet, akik mind alkalmasak lennének szerintük a pozícióra. A választás után más oldalról is erős kifogásokat fogalmaztak meg a rendszerrel szemben. A néppárti Manfred Webernek a tapasztalatlansága miatt nem volt meg a támogatottsága az Európai Bizottság elnöki pozíciójára. Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvonta támogatását tőle nyilvánosan egy, az azóta megbukott osztrák szélsőjobboldali politikus, Hans-Christian Strachével közös sajtótájékoztatón. (Igaz, mint múlt héten megtudtuk, a fideszes képviselők nem tiltakoztak Weber jelölése ellen.)
"Oszaka-megállapodás"
Az MTI-nek nyilatkozó politikusok azt mondták, hogy Weber "bukása" után a múlt héten Oszakában tartott G20-csúcstalálkozón született egy megállapodás a liberálisok részéről Emmanuel Macron francia elnök, a szociáldemokraták részéről Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és a néppárti Angela Merkel német kancellár között. A megállapodás lényege az volt, hogy Webert "leveszik", a néppárt elengedi a bizottsági elnöki posztot. "Merkel megígérte, hogy ezt a néppárt el fogja fogadni", és a szocialista Frans Timmermans lesz a bizottsági elnök-jelölt. A megállapodás értelmében így Manfred Weber kapta volna az EP-elnöki tisztséget, a liberálisok pedig az Európai Tanács elnöki posztját.
A nyilatkozó delegációtagok azt mondták, hogy vasárnap délután Brüsszelben a néppárt fellázadt Merkel ellen, és mind az elnökség, mind a "summit" leszavazta az "Oszaka-megállapodást", amely így mindössze két voksot kapott a pártcsaládban, egyet Angela Merkeltől, egyet pedig Frank Engel luxemburgi EP-képviselőtől. "A néppárt fellázadt Merkel és az Oszaka-megállapodás ellen" - értékelték a történteket. Ez azért érdekes, mert Orbán Viktor magyar miniszter elnök vasárnap délután írt levelet Joseph Daul néppárti elnöknek, hogy ne fogadják el Timmermanst. Eszerint vagy nem értesült a „lázadásról”, vagy nem biztos, hogy végleges a néppárti döntés.
A delegáció tagok azt mondták, hogy Merkel a néppárti lázadás ellenére kitartott az oszakai megállapodás mellett, Giuseppe Conte miniszterelnök és a visegrádi 4-ek vezetői határozottan ellene voltak. A magyar politikusok azt mondták, hogy a néppárti miniszterelnökök is lázadtak. Azt azonban, hogy ez mit jelent pontosan, és az EPP mely országvezetői tették ezt, nem részletezte az MTI. EPP-tag vezeti Írországot, Ciprust, Bulgáriát, Romániát és Lettországot is Magyarországon és Németországon kívül. Ausztriát jelenleg a párton kívüli Brigitte Bierlein vezeti ideiglenes kancellárként. A Reuters úgy értesült, hogy öt néppárti vezető nem lát okot arra, hogy a szociáldemokrata jelöltnek adják az EB elnöki posztot.
Angela Merkel hétfő délután a tárgyalások felfüggesztése után azt mondta, hogy a nagyobb tagállamok nem hagyhatják figyelmen kívül a kisebb tagállamok véleményét.
“Az összes visegrádi ország és egy olyan tagállam, mint Olaszország ellen szavazni nagyon bonyolult lenne – fogalmazott egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Tisztségviselők és diplomaták azt mondták a Reutersnek, hogy bár Timermansnak matematikalag lenne esélye a jelöltségre, ugyanakkor ott az aggodalom, hogy annyira erős az ellenállás vele szemben, hogy az mérgezővé tenné politikai légkört, amit nehezen emésztene meg az EU.
Ahhoz, hogy valakit jelöljenek a 28 tagállam legalább 72 százalékának kell támogatnia, ami az EU lakosságának a 65 százalékát képviseli.
Több EU-s vezető nyilatkozott optimistán, szerintük kedden megszülethet a döntés.
Az Európai Parlament szerdán szavaz saját elnökéről. A többi posztról legkorábban július 17-én döntenek majd.