A NATO-beavatkozás 20. évfordulójára érkezett a két amerikai politikus, akiket hősként fogadtak Pristinában. A koszovói albánok kilátástalan szenvedésének végét ígérte az 1999 márciusában kezdődött NATO-bombázás.
A NATO-csapatok 20 évvel ezelőtti érkezésére emlékeztek szerdán Koszovóban.
HIRDETÉSA főleg albánok lakta szakadár köztársaság hivatalosan Szerbia része, a délszláv háború idején véres leszámolások színhelye volt. 1999-ben végül is beavatkozott a NATO, amit az amerikai diplomácia érdemeként tartanak számon Koszovóban.
Bill Clintont és Madeleine Albrightot úgy fogadták szerdán Pristinában, mint két rocksztárt. A volt amerikai elnökről utcát neveztek el, külügyminiszterének szobrot állítottak.
Bill Clinton beszédében azt hangsúlyozta, milyen hatalmas dolog, hogy a koszovóiak 20 éve őrzik a békét. Milyen elképesztő ajándék ez egy egész generációnak.
A hetekig tartó NATO-bombázás azóta is vitatott hadművelet, de elérte, hogy a szerb hadsereg kivonuljon Koszovóból. Az ünnepség egyik résztvevője szerint az volt Koszovó történelmének legszebb napja. Előtte száműzetésben éltek, bombák záporában, meghurcolták, elbocsátották őket. Ezért tekintenek hősként Clintonra és külügyminiszterére, Madeleine Albrightra Koszovóban.
Koszovó akkor az ENSZ felügyelete alá került, mint szerbiai tartomány és ez a nemzetközi jog szerint a mai napig így van, habár a független államok valamivel több mint fele elismerte Koszovó 2008-ban kinyilvánított függetlenségét. A Jugoszlávia felbomlásakor kirobbant, tíz éven át tartó véres háború utolsó két éve volt a koszovói háború, amelynek tízezernél is több albán esett áldozatul.