A román parcella ellen tiltakozó magyarokat kövekkel dobálta meg román szélsőségesek egy csoportja.
HIRDETÉSDiplomáciai feszültséget okozott Budapest és Bukarest között a romániai úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos helyi konfliktus.
Az első világháborús osztrák-magyar katonai temetőnél csütörtök késő délután mintegy ezer erdélyi magyar élőlánccal próbálta megakadályozni, hogy a törvények értelmében jogtalanul felállított román parcellát felavassák.
A helyszínen tartózkodott Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője. Az Euronews-nak a következőket mondta a történtekről:
„A magyar közösség azt mondja, hogy amíg nem tisztázódik le a temetőnek a helyzete, hogy kik vannak eltemetve román részről, és erről a román hadügyminisztérium tud tiszta információkat szolgáltatni, együttműködve a magyar hatóságokkal, más országok hatóságaival, addig nem szabad ott semmilyen megemlékezést tartani, mert a most felállított keresztek törvénytelenek, és több állami intézmény ezt kimondta. A csütörtöki élőlánc azért volt, hogy ennek érvényt szerezve ne engedjük, hogy bárki is önkényesen kihasználjon egy helyzetet.”
A helyszínt a csendőrség biztosította, de a megemlékezésre érkező románok közül egy szélsőséges csoport kövekkel dobálta meg a magyar tiltakozókat és a csendőrségre is rátámadtak.
Korodi Attila képviselő megerősítette a híradásokban is szereplő információkat, amely szerint román szélsőségesek egy csoportja a hátsó kapun jutott be a temetőbe, majd megrongálták a kaput. A magyar demonstrálók azért vonultak vissza, hogy ne sérüljön meg senki.
"Megjöttek a román nemzetiségű, román zászlókkal felszerelkezett többnyire focis szélsőséges ultrák, akik köpködtek, sárral dobáltak, kővel dobáltak, csendőrökkel verekedtek. Majd a temetőbe hátulról betörve a kaput ránk törték."
Román ortodox papok vezetésével végül megtartották a megemlékezésüket.
A történtek miatt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba berendelték a budapesti román nagykövetet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök este telefonon egyeztetett az ügyről román kollégájával. A magyar külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek joga van megemlékezni a hőseiről, de nem úgy, hogy közben törvényeket és mások érzelmeit is megsérti.
Pénteken Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára azt közölte, hogy "a román nagykövet a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet". Magyar szerint a román nagykövet "minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva tagadta meg a magyar fél kérését. Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől - jelentette ki az államtitkár.
Az osztrák-magyar katolikus katonai temető körüli vita áprilisban kezdődött, amikor a közeli Dormánfalva önkormányzata román parcellát alakított ki és ortodox emlékművet állított fel az úzvölgyi sírkertben, az ott eltemetett 149 román katona emlékére. A mintegy félszáz betonkereszt egy részét magyar katonák jelöletlen sírjaira emelték. A temetőben hat magyar, egy osztrák és egy német parcella van.
Az erdélyi magyar politikusok szerint ez nem más, mint felesleges feszültségkeltés a magyar és román lakosság között. Ráadásul az illetékes román kormányhivatalok is megállapították, hogy Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el a temető közvagyonba vételénél.
A Bákó megyei prefektus június 7-ig adott haladékot a polgármesternek, hogy tisztázza az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét. Az Euronews kereste Dormánfalva polgármesterét, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Nem
FORRÁS: MTI, Marosvásárhelyi Rádió, transylvanianow.com, uz.hargitamegye.ro