Átalányadó bevezetését javasolja Matteo Salvini. A GDP-hez viszonyított rekord magas költségvetési hiány ezzel tovább nőne. Brüsszel szerint azonban tisztelni kell a Stabilitási Paktumot.
HIRDETÉSÁtalányadó bevezetését javasolja Matteo Salvini. A Liga vezetője, egyben kormányfőhelyettes kezdeményezni fogja, hogy az 50 ezer eurónál kisebb bevétellel rendelkező családok egyszeri, 15%-os adót fizessenek.
A biztonsági intézkedések szigorítása után belengetett másik populista lépés azonban komoly bevételkiesést okoz az olasz költségvetésben. Első lépésben 13, a teljes alkalmazás esetén azonban 30 milliárd euróval csökkenne a büdzsé bevétele.
A GDP-hez viszonyított költségvetési hiány ezzel tovább nőne.
– A piacok növekedési pályán állnak. Meggyőződésem, hogy az olasz gazdaságnak van – a brittel együtt – a legnagyobb növekedési potenciálja, miközben a leginkább alulértékelt. Az adó- és bürokráciacsökkentés az élmezőnybe juttat bennünket, a piacok pedig az egészséges országokba fektetnek – véli Matteo Salvini.
Brüsszelt aggasztja az olasz büdzsé állapota, Salvini azonban arra szólította fel az uniót, hogy ne küldjön „figyelmeztetést”. A Liga arra készül, hogy túllépje az európai mércéket, miközben Brüsszel arra próbálja rávenni Rómát, hogy tisztelje a Stabilitási Paktumot.
A Bizottságot nem érdekli Salvini kérése
Az Európai Bizottság azonban nem hallgatta meg az olasz belügyminiszter fenti kérését: levélben kért magyarázatot az olasz kormánytól az ország államháztartási helyzetének romlása miatt.
A Reuters bennfentes uniós forrásból úgy értesült, hogy a levelet az uniós biztosok szokásos heti ülése után, szerdán küldték el Olaszországnak. Ezzel a döntéssel megnyílt a lehetőség arra, hogy az Európai Bizottság a jövő héten túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhessen Olaszország ellen.
Hasonló okok miatt hasonló tartalmú levelet kapott Franciaország, Belgium és Ciprus is. A négy ország kormányának péntekig kell válaszolnia Brüsszelnek.
Olaszország helyzete a legbonyolultabb, államadóssága tavaly már a bruttó hazai termék (GDP) 132,2 százalékra rúgott, ráadásul 2015 óta minden évben nőtt, ahelyett hogy csökkent volna a költségvetés strukturális hiánya.