NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Változott az EPP-Fidesz vitáról a magyarok véleménye

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy EPP-találkozón 2017-ben
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy EPP-találkozón 2017-ben Szerzői jogok MTI/Európai Néppárt
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Publicus legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a többség jogosnak tartja a pártcsalád lépését.

HIRDETÉS

Nőtt azoknak az aránya, akik szerint jogosan függesztette fel az Európai Néppárt a Fidesz tagságát, ezzel már többen vannak, mint azok, akik szerint felháborító a döntés - ez derült ki a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített legfrissebb felméréséből. A kormánypárti szavazók számára lényegesen fontosabb az EP-választás, mint ez ellenzéki pártok támogatóinak, látszik az április második felében készített közvélemény-kutatás adataiból.

Aktív jobboldali szavazók

A kormánypárti szavazók 35 százalékának az EP-választás a fontosabb, míg 38 százalék szerint az önkormányzati. 29 százalék pedig mindkettőt egyaránt fontosnak ítélte. A Jobbik támogatói körében az EP-választás tűnik fontosabbnak mint az önkormányzati. Több mint a felük (51 százalék) látja mindkettőt fontosnak, 30 százalék szerint a májusi voksolás a fontosabb, és mindössze 15 százalék szerint az őszi. Az MSZP támogatóinak csak egytizede látja fontosabbnak az EP-választást, és 65 százalékuk szerint az önkormányzati a lényeges. Egynegyedük véli, hogy egyaránt fontosak. A bizonytalan szavazók is az önkormányzati választásokat minősítették fontosabbnak.

A válaszadók 44 százaléka mondta, hogy biztosan szavazni fog. Ez lényegesen magasabb, mint az 5 évvel ezelőtti EP-választások részvételi aránya, mikor a választópolgárok kevesebb mint egyharmada, 28,92 százalék voksolt. Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokon 44,30 százalékos volt a részvétel.

Támogatottság

A Fidesz támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében 52 százalékos az április második felében készített közvélemény-kutatás alapján. Az MSZP-Párbeszéd közös listája 16 százalékon áll, míg a Jobbik 15 százalékon. Bejuthat ez alapján a Demokratikus Koalíció (7%) és a Momentum (6%), az LMP viszont nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Ezt azt jelentené, hogy 13 kormánypárti képviselő lesz az EP-b. Az ellenzéki pártok közül Jobbik illetve MSZP-Párbeszéd 3-3 mandátumot szerez majd. Míg a DK és a Momentum 1-1 képviselőt delegálhat majd az EP-be.

A biztos szavazók körében 38 százalékon áll a Fidesz, 13 százalékon az MSZP-Párbestéd közös listája és a Jobbik is. A DK 6, a Momentum 5 százalékon áll. A bizonytalanok aránya 21 százalék.

Fidesz-Néppárt viszony

Nőtt azoknak az embereknek az aránya, akik szerint jogos, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Míg márciusban 35 százalék válaszolta ezt, addig az április végén már 51 százalék. Felháborítónak a válaszadók kevesebb mint harmada (32%) minősítette. A Fidesz szavazói közül 9 százalék jogosnak és 70 felháborítónak minősítette a néppárti döntést (ez az arány márciusban 5-85 százalék volt). Az ellenzéki szavazók 81-90 százalékos arányban helyeselték a felfüggesztést.

A válaszadók 61 százalék szerint a Fidesznek az az érdeke, hogy az EPP-ben maradjon, és ennél valamennyivel többen, 65 százalék vélte úgy, hogy ez Magyarország érdeke (is). A kormánypárti szavazók 82 illetve 79 válaszolt így. Azaz a Fidesz szavazóinak többsége azt szeretné, hogy a párt maradjon a néppártban. Az ellenzéki szavazók kisebb arányban, de szintén amellett foglaltak állást, hogy ne hagyja el pártcsaládját a Fidesz.

Kérdés azonban, hogy maradhat-e, akar-e maradni.

A legfrissebb magyar külpolitikai, EP-kampánylépéseket még nem értékelhették a válaszadók, hiszen a két szélsőjobboldali vezető politikus, az olasz Matteo Salvini, és az osztrák Heinz-Christian Strache látogatása előtt készítették a felmérést.

Így Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon nyilatkozatát sem értékelhették, miszerint már nem támogatja Manfred Weber jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára, mert szerinte Weber megsértette a magyarokat. Ez utóbbi kijelentés azért nagyon érdekes, mert a kifogásolt nyilatkozatot a néppárti csúcsjelölt március végén tette.

Jogállamisághoz kötött EU-pénzek

Magas a támogatottsága annak az ötletnek, hogy kössék az EU-s pénzek folyósítását jogállami követelményekhez, például la bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz. Az MSZP és Jobbik támogatóinak a 96 százaléka egyetért vele, a kormánypárti válaszadók 68 százaléka is. Összesen a válaszadók 80 százaléka támogatja a javaslatot.

Népszerű a csatlakozás ötlete az Európai Ügyészséghez

Nőtt a támogatottsága annak, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják. Összesen 81 százalék szerint kellene csatlakozni, és csak hét százalék ellenzi ezt. A Fidesz szavazók 71 százaléka válaszolt pozitívan, és 13 százalék volt ellene. Az ellenzéki pártok szavazóinak körében népszerűbb a csatlakozás, az MSZP szavazóinak 90, a Jobbik támogatóinak 95 az egyéb pártok szavazóinak 96 százaléka ért egyet a csatlakozással.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

EP-választások: a Néppárt ezúttal is esélyes a győzelemre

Márki-Zay Péter Brüsszelben tárgyal: új lehetőség az uniós források közvetlen eléréséhez

Házkutatás a Néppártnál: "Weber számára politikai ára lesz a történetnek"